tag:blogger.com,1999:blog-15551427749002737202024-02-19T08:43:54.762-08:00Álom-munkaSzilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.comBlogger76125tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-3313920840302061832014-12-21T03:17:00.002-08:002014-12-21T03:17:57.437-08:00Ünnepvárás....<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvKk07TF-SGiWsuAHk8jlzry1WL9GWxw14WQU5PS-XekicLGk7bqGmYm0kBx1vGNv9csK8zRiXDWhvBaaVJmZeSfATegMP5UzhqRVjNoHPSNMLClGGHCE2TN1jChFYDjJM78bKxhou7Ys/s1600/blogra.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvKk07TF-SGiWsuAHk8jlzry1WL9GWxw14WQU5PS-XekicLGk7bqGmYm0kBx1vGNv9csK8zRiXDWhvBaaVJmZeSfATegMP5UzhqRVjNoHPSNMLClGGHCE2TN1jChFYDjJM78bKxhou7Ys/s1600/blogra.jpg" height="240" width="320" /></a>December közepére minden Ausztriában dolgozó ismerős és ismeretlen
visszatér a munkahelyére.</div>
<div class="MsoNormal">
Még egy utolsó látogatás a barátoknál, egy utolsó hajvágás a
fodrásznál, és csomagolás, indulás.</div>
<div class="MsoNormal">
A szezon elkezdődik, akár van hó, akár nincs.</div>
<div class="MsoNormal">
Karácsonykor
és szilveszterkor minden hotel tele lesz, és aranyáron adják a lakosztályokat.</div>
<div class="MsoNormal">
Pont most hallottam egy ötcsillagos hotelről, ahol az ünnepi
időszakban egy kétszemélyes lakosztály ára 6 éjszakára 20 ezer Euro.</div>
<div class="MsoNormal">
Hát, számold ki, hogy ehhez te hány szezont robotolsz.</div>
<div class="MsoNormal">
Az ünnepekből Hotelmitarbeiterként annyit érzékelni, hogy
egyre nagyobb a feszültség, egyre őrültebb a rohanás, mindennek és mindenkinek
a maximumot kell nyújtani, nem is kérdés, ilyen árak mellett mit várnak el a
vendégek és a vezetőség.</div>
<div class="MsoNormal">
Akár recepción, akár a bárban vagy, tökéletes formát kell
nyújtanod, de nincs ez másképp a Hauskeepingen, a konyhán és a Techniken sem. </div>
<div class="MsoNormal">
Nagy a nyomás mindenkin, az ünnepvárásból egy hoteldolgozónak csak az marad,
hogy legyen már vége. </div>
<div class="MsoNormal">
Nem is tudod eldönteni, jobb-e ha ezekben a napokban
beszélsz az otthoniakkal, vagy inkább lefekszel aludni, netán elmész bulizni
egyet, hogy kiereszd a gőzt.</div>
<div class="MsoNormal">
A legtöbb helyen január közepéig szabadságstop van,
szerencsés esetben a heti szabadnapokat megkapod, de nemritkán 10-12 napot húzol le napi 8-12 órában.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Én személy szerint most nem tudom, mi a rosszabb. </div>
<div class="MsoNormal">
Az, amikor <a href="http://tirolialmok.blogspot.hu/2011/12/ho-ho-ho-hoooo.html" target="_blank">egyedül voltam a családtól távol a Finkenbergi túlvilágban</a>, vagy az, amikor ennek a tapasztalatnak a birtokában tudom, hogy
valakik, akiket szeretünk, egyedül lesznek Szenteste.</div>
<br />
<div class="MsoNormal">
Hát, fiúk, kitartást nektek ott távol, nekünk meg itthon.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-16336971441120373952014-12-07T02:42:00.001-08:002014-12-07T02:42:57.849-08:00Nálatok mikor van karácsony?<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidOqIBMWFcksCdlR7AX6YnxyK991hwexPpKcOVVkPsJ67Doiumvg5ASG3HvEZQNGuVAgtgRXzm9Tl9EU_Yhsbv7pwsos6ZhnnI58OyeFX6tWuUJMYqlfj2jiwlGmXCzM0J_m-nTfcG5Qs/s1600/kar%C3%A1csonyfa.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidOqIBMWFcksCdlR7AX6YnxyK991hwexPpKcOVVkPsJ67Doiumvg5ASG3HvEZQNGuVAgtgRXzm9Tl9EU_Yhsbv7pwsos6ZhnnI58OyeFX6tWuUJMYqlfj2jiwlGmXCzM0J_m-nTfcG5Qs/s1600/kar%C3%A1csonyfa.jpg" height="180" width="320" /></a>Bár a hivatalos naptár szerint még csak advent második
vasárnapjánál tartunk, nálunk már volt karácsonyi vacsora és fadíszítés.</div>
<div class="MsoNormal">
És nem csak nálunk. </div>
<div class="MsoNormal">
Ahogy beindul a téli szezon Ausztriában,
úgy tűnik el egyre több ismerős hosszabb-rövidebb időre. </div>
<div class="MsoNormal">
Aki pedig szeretne a
családjával karácsonyfát díszíteni és ünnepi menüt enni, az vagy megteszi ezt december elején, vagy majd a januári egy-két napos szabadsága alatt.</div>
<div class="MsoNormal">
A mi családunkban is volt már karácsonyi vacsora január
végén is, amikor az Angliában dolgozó testvéremék haza tudtak jönni.</div>
<div class="MsoNormal">
Az, hogy a szezonmunkásoknak az ünnepek alatt dolgozni kell,
nem kérdés. </div>
<div class="MsoNormal">
Aki szerencsés, az szenteste nem dolgozik, és legalább skypon ott
tud lenni a családjával, de van, amikor az ember azt gondolja, jobb inkább
dolgozni, és nem gondolkodni, nem arra gondolni, mennyivel jobb lenne otthon.</div>
<div class="MsoNormal">
Persze, felmerül a kérdés, hogy egy nagyobb doboz legó, egy
nagyobb kocsi vagy a kifizetett ház megér-e ennyit; aki soha nem dolgozott
távol a szeretteitől vagy akinek nem dolgozott távol valakije, csak legyint
most, és továbblép.</div>
<div class="MsoNormal">
De akinek valóban lépni kell, mert nem elég neki a
minimálbér, az most elindul, újra elindul, és maradnak a félig üres házak, a
csonka családok, és a december eleji karácsonyok.</div>
<div class="MsoNormal">
A nehezebb annak, aki megy. </div>
<div class="MsoNormal">
De aki marad, és egyedül bámulja
a feldíszített fenyőt, mint én most, az is úgy érzi, meg fog bolondulni.</div>
<div class="MsoNormal">
A tévéből, internetről ömlenek a karácsonyi reklámok,
filmelőzetesek, dübörög a mennyből az angyal, közben pedig egyre nagyobb a
forgalom a soproni kivezetőn. És a legtöbben nem csak a Bécsi adventi vásárig
mennek.</div>
<br />
<div class="MsoNormal">
Jó utat és boldog karácsonyt nektek!</div>
Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-5367155678462685762013-12-13T07:10:00.001-08:002013-12-13T07:15:20.087-08:00Álomból valóság?<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkVqlPbTl46r1Zi9H6_u57FsiHYF6pWx1pq_V_R6549ZQdKdX0VZEB5se8_AW_R-ABJ0a-iwaGhqP8LOY1UMXBGfv0AfHTQe9aDY2YXG0pFrnsbi7q-XM-ReTFFl4eKeSOc3cZdjCf9a0/s1600/%C3%89v+Honlapja+2013+logo.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkVqlPbTl46r1Zi9H6_u57FsiHYF6pWx1pq_V_R6549ZQdKdX0VZEB5se8_AW_R-ABJ0a-iwaGhqP8LOY1UMXBGfv0AfHTQe9aDY2YXG0pFrnsbi7q-XM-ReTFFl4eKeSOc3cZdjCf9a0/s320/%C3%89v+Honlapja+2013+logo.jpg" width="320" /></a><span style="background-color: white; font-family: Arial; font-size: 11pt;">Amikor elkezdtem ezt a blogot írni és a miérteket keresni, hogy is
került a kezembe a porszívó, a legfontosabb motivációm az volt, hogy egyszer
újra a saját szakmámban fogok dolgozni, egyszer nem kell majd mindenféle
szakbarbár főnök elvárásainak megfelelni, és egyszer lesz egy saját honlapom.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Addig meg túlélek, közben írok, tapasztalatot szerzek, és pénzt keresek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Az elmúlt időszakban a Tiroli álmok pihenőn volt, mert az észak-német
szigeten, Sylten töltött szobalánykodásról nem írtam, nem írhattam, a
munkaszerződésünk ezt nem tette lehetővé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Szobalánynak lenni ott sem volt könnyű, de a szabályok és az elvárások
sokkal egyértelműbbek voltak, mint Tirolban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Már Sylten elkezdtem írni azt a honlapot, amivel sikerült a szakma egyik
legnagyobb elismerését megkapni, <b>a <a href="http://hevizre.hu/">hevizre.hu</a> kategóriájában az Év Honlapja
lett 2013-ban.</b><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Hogy sikerült ezt elérni? Ki támogatott ebben? Miként lehet, hogy egy
szobalány a főszerkesztője ennek a turisztikai portálnak?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Senki nem támogat, baráti kezdeményezésre és a felmerülő piaci igényekre
reagálva kezdtük el a munkát, a kezdeti időszakban a napi 8 órás szobalánykodás
mellett, a 2 ezer km távolságot skypon áthidalva ötleteltünk, és írtam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Ha becsuktam, becsukom a szemem, Hévíz, a Balaton előttem van, hallom a
víz hangját, érzem a kénes szagot, látom magam előtt a jellegzetes tájat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS-PTgSY9dHzTlz4Dto_1HbpBm1jPGKYVaD7mU8c1akvTfZ6oKfQEwEFGT8BCPzTNN3_qBL-JffRD546hbrI-gFnfbTBulEP0HVaEqbTU_1AClz2EfKD1_gGZuTJezYcBiKTCJLjXQDNg/s1600/h%C3%A9v%C3%ADzt%C3%A9len.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="187" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS-PTgSY9dHzTlz4Dto_1HbpBm1jPGKYVaD7mU8c1akvTfZ6oKfQEwEFGT8BCPzTNN3_qBL-JffRD546hbrI-gFnfbTBulEP0HVaEqbTU_1AClz2EfKD1_gGZuTJezYcBiKTCJLjXQDNg/s320/h%C3%A9v%C3%ADzt%C3%A9len.jpeg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Egy idő után azonban fizikailag is jelen kellett lenni, ezért <b>a biztos
fizetést és a kényelmesen berendezett életet magam mögött hagyva beleugrottam a
bizonytalan magyar valóságba.</b><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;"><b><br /></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuu0y9p0oGoaMZltuTR4Lq7zsI2mhTUNtxkvYwISXaRns_f74SImBsHpka5jAYKJjNdgA1ZfMNK69oLQR3D6Ofp4sJMwdx5H82KeqRjEfNvbdiPqE4FeqEcnQHWMEOkEHo7wvlJSPLpAg/s1600/hevizre.hu_b%C5%91r%C3%B6nd%C3%B6s.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="247" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuu0y9p0oGoaMZltuTR4Lq7zsI2mhTUNtxkvYwISXaRns_f74SImBsHpka5jAYKJjNdgA1ZfMNK69oLQR3D6Ofp4sJMwdx5H82KeqRjEfNvbdiPqE4FeqEcnQHWMEOkEHo7wvlJSPLpAg/s320/hevizre.hu_b%C5%91r%C3%B6nd%C3%B6s.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">A konkrét weboldalról, arról, hogy pontosan mi is lesz ez, babonából sem
beszéltünk, csak írtunk, <o:p></o:p></span><span style="background-color: white; font-family: Arial; font-size: 11pt;">fotóztunk, szerkesztettünk, írtunk, fotóztunk.
Sejtelmesen csak annyit árultam el, hogy egy projekten dolgozok és mellette
gőzerővel oroszul tanulok. Sem a családom, sem a barátok nem tudták, nem
értették, mi lesz ebből.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Igazából én sem tudtam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Sikerült a legjobb technikai fejlesztő céget megbízni, az <a href="http://mkmcom.hu/" target="_blank">MKM csapata</a> a
legprofibb a magyar turisztikai portálok szerkesztésében, könnyű és jó velük
dolgozni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Olyan szakmai tudás birtokában vannak, hogy ötleteik, tanácsaik
megkérdőjelezhetetlenek, nem kell napokig vitázni velük egy-egy menüpont vagy
egy-egy színárnyalat kérdésén. Mindenki teszi a dolgát, <b>mindenki a tudása
legjavát teszi a projektbe, és bízik a másik tudásában.</b><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZBWBoDDdObj5DdmArOBOBRC9iaHmKlJ95gqinAyMbUEC50XX9s-69YdXU__C-MzwdvE-pc2fD9jnsahr1mKE9unNa866vXsNIYvVFvZT0_IMNib-v_7deojNnMVGxS9jyxUANNwdU70I/s1600/t%C3%BCnd%C3%A9rr%C3%B3zs%C3%A1k.jpg" imageanchor="1" style="font-size: 11pt; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZBWBoDDdObj5DdmArOBOBRC9iaHmKlJ95gqinAyMbUEC50XX9s-69YdXU__C-MzwdvE-pc2fD9jnsahr1mKE9unNa866vXsNIYvVFvZT0_IMNib-v_7deojNnMVGxS9jyxUANNwdU70I/s320/t%C3%BCnd%C3%A9rr%C3%B3zs%C3%A1k.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Ezen kívül minden más döcög, küzdök, küzdünk a valósággal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Az, hogy az oldal létrejött, és díjat nyert, bebizonyította, hogy
kapcsolatok és <b>jobbra vagy balra állás nélkül is lehet magas minőségű munkát
végezni.</b><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Az, hogy ezért a munkáért nem kapok sem multicéges fizetést, sem
kényelmes önkormányzati bért, az, hogy ezt a projektet a szobalánykodással
megkeresett pénzből tudom megvalósítani, na, az nem látszódik sehol. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Van egy felület, ami a mai kor igényei és a saját maximalista
elvárásaink szerint elkészült, de ez csak a kezdeti lépés.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Bővíteni, fejlődni szeretnénk, keressük a kapcsolódási pontokat,
partnereket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Akár Tirolban, akár itthon vagytok, <a href="http://hevizre.hu/" target="_blank">nézzetek be Hévízre</a> és <a href="https://www.facebook.com/hevizre" target="_blank">lájkoljátok az oldalt.</a></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Az év honlapját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background: white; font-family: Arial; font-size: 11.0pt;">Köszönöm.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com2Hévíz, Magyarország46.7902864 17.18669360000001246.7468049 17.106012600000014 46.8337679 17.267374600000011tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-63909798938001291912012-09-21T05:58:00.001-07:002012-09-21T05:58:16.481-07:00Mennyi pénz kell az elinduláshoz?<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEZ42DwOgLE1r992OOHH7Yj0SKufOnTeKAVnizSQg37XlxRe_UGiVLsX-qy7dLXUBGiGXae0kCsigZIFziduKHbgtkqL8RTKKWZ-Y253RaU4NY_blOFfFa4nIU0LeHyd_9p4B8PJ-_ASk/s1600/p%C3%A9nz.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEZ42DwOgLE1r992OOHH7Yj0SKufOnTeKAVnizSQg37XlxRe_UGiVLsX-qy7dLXUBGiGXae0kCsigZIFziduKHbgtkqL8RTKKWZ-Y253RaU4NY_blOFfFa4nIU0LeHyd_9p4B8PJ-_ASk/s320/p%C3%A9nz.jpg" width="316" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
Sokan kérdezitek tőlem, mennyi pénz kell az elinduláshoz, el
lehet-e indulni szinte nulla forinttal a külföldi munkahelyre. Van egy rossz
hírem. Nem.</div>
<div class="MsoNormal">
Számolni kell azzal, hogy megtankolod a kocsidat, autópálya
matricákat veszel, vagy megveszed a vonat/buszjegyet, amivel kijutsz az osztrák
munkahelyedre. Ez nem olcsó.</div>
<div class="MsoNormal">
Van, ahol nem kapsz egyenruhát, de lehet hogy csak cipőt,
inget vagy nadrágot kell venned adott színben, színekben, ez is pénzbe kerül.</div>
<div class="MsoNormal">
Nem tudod biztosan, milyen szállást kapsz, ott szükséged
van-e valamire, azt sem tudod előre, milyen az étkezés, lehet, hogy kell
ennivalóra, italra is költened. Ebben jó hír, hogy az alapélelmiszerek nagy
része olcsóbb, mint Magyarországon. Fizetést csak egy hónap múlva kapsz, ha minden
jól megy. Jó esetben a kaucíót majd ebből vonják le, és nem előre kell
kifizetned a szállásodért.</div>
<div class="MsoNormal">
Ha akarsz kommunikálni a családoddal, barátaiddal, akkor
bizony szükséged van egy osztrák internetre, és ha nem akarsz horror
telefonszámlát, akkor egy külföldi mobilszámra is.</div>
<div class="MsoNormal">
Ez mind pénzbe kerül, és ne felejtsd el, hogy az első
hetekben próbaidős leszel, amikor akár te, akár a munkáltatód azt mondhatja,
köszönöm, ennyi. És akkor haza is kell jutni valahogy vagy továbbállni a
következő munkahelyre.</div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2aHj3XDePO4fnY4QQY5NlyEnpwUeHWPfKqMz3nHh1fpzCWn_HWrG-Wlt5E_8PsNjUgYtatBrTXqYeFVHQmaL2bPDZjfjnfHVSyOIw0CKYfmkG0TKoHZMwvM7w_lXrR-EoNxpmgHK6paU/s1600/espresso.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2aHj3XDePO4fnY4QQY5NlyEnpwUeHWPfKqMz3nHh1fpzCWn_HWrG-Wlt5E_8PsNjUgYtatBrTXqYeFVHQmaL2bPDZjfjnfHVSyOIw0CKYfmkG0TKoHZMwvM7w_lXrR-EoNxpmgHK6paU/s200/espresso.jpg" width="200" /></a>Ha be akarsz illeszkedni a munkatársak közé, akkor néha egy-egy kávéra vagy italra
beültök esténként, ez sem ingyen van. Ha borravalós a munkád, ezt később észre
sem fogod venni, ahogy azt sem, hogy a kedvenc csokidból, kekszedből is mindig
van otthon, mert feleannyiba sem kerül, mint otthon. </div>
<div class="MsoNormal">
Ha cigizel, akkor vagy
otthon spájzolsz be, és viszel magaddal, vagy kint költesz erre elég sokat.</div>
<div class="MsoNormal">
Ha nem végeztél hasonló munkát korábban, mint amire
vállalkozol, akkor a tested is jelez, minden porcikád fájni fog, erre vitaminokat,
krémeket vehetsz.</div>
<div class="MsoNormal">
Pénz nélkül nem tudtok elindulni, konkrét összeget nem tudok
mondani, de számolnotok kell a kiadásokkal. </div>
<div class="MsoNormal">
És akkor még nem néztük meg, mi minden marad otthon, aminek
rezsiköltsége, havidíja akkor is van, ha nem használod. Telefon-,
internet-előfizetés, bankszámlavezetési díj, biztosítások és a víz, villany,
gáz alapdíjak.</div>
<div class="MsoNormal">
Ezekhez pedig járulékosan még mindenkinél hozzájönnek a
hiteltörlesztések, a gyerekek iskolai/óvodai költségei és még sorolhatnám.</div>
<div class="MsoNormal">
Érdemes előre számolni, és nem meglepődni.</div>
Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-21772559593026756472012-09-13T07:19:00.001-07:002012-09-13T07:19:15.033-07:00Hogyan keress munkát Ausztriában?<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1u4YKfC_yToP0lotqbRYRCbsp-ItEf33ujU4Q-jWzvnK5OmqF_mkYukEBxh7JCoplsTIr5ovLvVXo4H8zvaM4sa6rm0lKa3aXpeQ1JHNq9rCZxA4xG7nAx9tgM1mykMz-FVFVkB8aPio/s1600/h%C3%A1zik%C3%B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1u4YKfC_yToP0lotqbRYRCbsp-ItEf33ujU4Q-jWzvnK5OmqF_mkYukEBxh7JCoplsTIr5ovLvVXo4H8zvaM4sa6rm0lKa3aXpeQ1JHNq9rCZxA4xG7nAx9tgM1mykMz-FVFVkB8aPio/s320/h%C3%A1zik%C3%B3.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
Nekem egy évvel ezelőtt kb. három percem volt eldönteni,
hogy tényleg ki akarok-e menni szobalányként dolgozni Tirolba, vagy még
tengődök egy ideig az ügynökségek és a nem fizető cégek hálójában otthon. </div>
<div class="MsoNormal">
Kétségkívül, a legegyszerűbb módja a biztos munkának, ha egy ismerős ajánl be,
és az ő segítségével, tapasztalatával vágsz neki. </div>
<div class="MsoNormal">
Ebben viszont ott a rizikó,
hogy se magadat, se őt ne hagyd a slamasztikában, ha mégsem válnál be.</div>
<div class="MsoNormal">
Mert egészen más elméletben azon gondolkodni, hogy ezer
eurót fogok keresni havonta, hú, de jó lesz, mint két nap alatt felszámolni a
normális életet, és elindulni valami egész ismeretlen világba.</div>
<div class="MsoNormal">
Most, hogy már kicsit belelátok ebbe, és a mostani munkámat
már saját magamnak találtam, el tudom mondani, hogy tényleg nem könnyű normális
helyet kifogni. És sokszor az ezer euró sem ezer euró.</div>
<div class="MsoNormal">
Először ismét szögezzük le, hogy én csak azoknak ajánlom az
ausztriai, németországi munkákat, akik legalább alap szinten kommunikálnak
németül. Szóba, írásban, telefonon.</div>
<div class="MsoNormal">
Ha nem magyar ügynökséggel vágsz neki az álláskeresésnek,
akkor már a hirdetéseket is németül olvasod a neten. Van jópár álláskereső
portál, a hogastjob.at, hotelcareer.at, ams.at, hotel-job.net csak a legnagyobbak. Rá kell
szánnod az időd, regisztrálnod kell a különböző oldalakon, és minden nap
figyelni az új hirdetéseket.</div>
<div class="MsoNormal">
Kell szerkesztened egy német nyelvű, fényképes önéletrajzot,
amiben, ha szobalány vagy házmester akarsz lenni, nem kell ecsetelned a sikeres
reklámprojektjeidet vagy üzletkötéseidet, mert nem érdekel senkit. Elérhetőségek,
végzettségek, nyelvtudás és a vendéglátásban, szállodaiparban szerzett
tapasztalatok a fontosak. Ha nem tudsz önéletrajzot szerkeszteni, akkor tölts
le egy sablont a netről, és írd be az adataidat, vagy kérjél meg egy ismerőst,
hogy segítsen ebben.</div>
<div class="MsoNormal">
Ha igazán aktívan keresel, akkor napi 20-50-100 címre is
tudsz önéletrajzot és kísérőlevelet küldeni. A kísérőlevélben nem kell
ecsetelned, hogy mennyire gáz a gazdasági helyzet otthon, és hogy kocsi és/vagy
lakáshiteled van, ezért akarsz váltani. Mindenki ezért vág bele.</div>
<div class="MsoNormal">
Ne keseredj el, nem fogsz mindenhonnét választ kapni, de
lényegesen nagyobb arányban kapsz udvarias, köszönjük nem te kaptad az állást
válaszokat, mint a magyarországi pályázatoknál. </div>
<div class="MsoNormal">
Nem fogsz az első napon vagy az első héten egyből pozitív
választ kapni, de ne add fel. Minden nap küldözgess, a nagy számok törvénye
alapján egyszer csak megcsörren a telefonod. És akkor beszélned kell, németül.</div>
<div class="MsoNormal">
Elsősorban telefonos interjúval kezdenek, itt te is kérdezel,
ők is kérdeznek. Amit mindenképpen tisztázz, az a pontos munkafeltételek,
feladatok, bér, szállás és ellátás. Ha szóban elmondanak valamit, akkor kérjél
egy szerződést emailen, hogy minden rögzítve legyen.</div>
<div class="MsoNormal">
Nem kell mindenhova kimenni egy napos próbamunkára, valahol
az első két hétben döntik el, hogy véglegesítik-e a munkaszerződést, vagy sem.</div>
<div class="MsoNormal">
Ha már aktívan keresel, tudnod kell, mikor kezdenél, ez az
egyik legfontosabb kérdés. Nem biztos, hogy hetekig várnak rád, bár most még a
téli szezon előtt járunk, de van ahol egy-két napon vagy héten belül kell
kezdened.</div>
<div class="MsoNormal">
A következő bejegyzésekben a be nem váltott ígéretekről, az
állásközvetítő cégekről és a korrekt munkahelyekről (akik tényleg bejelentenek,
akik tényleg kifizetnek, és akik nem lepra szállást adnak) írok majd.</div>
<div class="MsoNormal">
Addig is jó keresgélést mindenkinek.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8DyS2ZiSl7-me7AHGI_p4fNiLbgy3HUadsBmZv-Wm_GNTgNf-yZJwm3b4fm1BZ006Bj2pjSqfcCRcmeF-BBAzgQA44yuLRIXeGRkcVMQ10Y92kQ9e4FcX0L4M3ZqvbU1K9fLUqMDraB0/s1600/nyomok3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8DyS2ZiSl7-me7AHGI_p4fNiLbgy3HUadsBmZv-Wm_GNTgNf-yZJwm3b4fm1BZ006Bj2pjSqfcCRcmeF-BBAzgQA44yuLRIXeGRkcVMQ10Y92kQ9e4FcX0L4M3ZqvbU1K9fLUqMDraB0/s320/nyomok3.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-56219610544122895882012-08-21T07:01:00.002-07:002012-08-21T07:02:01.504-07:00Golden Blog<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0Nk8S4jsRCU14U4E0QCUQhBBwACgU0IGOrTSSah0d1EhH7F8-ElH62BPFDO_m0Y63OAQjoju_0Vvjys-R3v8An39R-LD_p6x2hRPfEZ2dPBfWDnzaVrn8Rn-Uk8EV-FOSnq6Y6cLtBZg/s1600/hasalok.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0Nk8S4jsRCU14U4E0QCUQhBBwACgU0IGOrTSSah0d1EhH7F8-ElH62BPFDO_m0Y63OAQjoju_0Vvjys-R3v8An39R-LD_p6x2hRPfEZ2dPBfWDnzaVrn8Rn-Uk8EV-FOSnq6Y6cLtBZg/s320/hasalok.jpg" width="320" /></a></div>
Neveztem a tiroli álmokat a Golden Blog versenyen.<br />
Kérlek, ha tetszettek a bejegyzések, akkor <a href="http://goldenblog.hu/szavazas.aspx">szavazz rám ezen a linken.</a><br />
<b>A helyi.érték kategóriában indultam, Álom munka néven.</b><br />
Ha hasznosnak találtad az eddigi írásokat, akkor légyszi, l<a href="http://goldenblog.hu/szavazas.aspx">épj be a golden blog oldalra</a> a facebook azonosítóddal, és szavazz rám!<br />
Ha van időd, oszd meg ezt a bejegyzést, én pedig cserébe írok még sokat.<br />
Sylten, Tirolban, a világon mindenhol.Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-55788190662143285122012-08-14T05:29:00.000-07:002012-10-29T02:45:21.771-07:00Újabb álmok<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7AR0X9_NUAuAmHTI0CfZx76u4PRWT7nfCUxBiFzU2AUGtv-V6mHUsOPnFJqzCO2ai7pzxfNwd3G5YwZF5Ct_HkEBTNIMAe_VOhBwjPXQ8KdXbm7jBEZIsTJrUyLCWMzDKfGfWYt-DH74/s1600/nyomok2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7AR0X9_NUAuAmHTI0CfZx76u4PRWT7nfCUxBiFzU2AUGtv-V6mHUsOPnFJqzCO2ai7pzxfNwd3G5YwZF5Ct_HkEBTNIMAe_VOhBwjPXQ8KdXbm7jBEZIsTJrUyLCWMzDKfGfWYt-DH74/s200/nyomok2.jpg" width="150" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial;">A tiroli álmok egy időre
<a href="http://szilvasylten.blogspot.de/">Syltre </a>költözik.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial;">Elsőre bocsánatot kérek,
amiért az itthoni újra beilleszkedésről nem írtam, nem írok, elég csak annyi,
hogy aki volt már távol az otthonától, tudja, barátságok elkopnak, újak
alakulnak egy-egy szezonra, aztán mész tovább, amerre az utad visz. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJcRZrQxQKqPS-aItv7ie7PcPS1ZS37zw8HEkxsSOYugq-gHFoSXmyNKrLb13bL7nhitIqrRmWcc31NlC_S-EDsD9w-3lWtjuW0OXfo-zyjhDSaMzu_f5zsL6OVUObZVJkoGcIHcBSP4E/s1600/kark%25C3%25B6t%25C5%2591k.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJcRZrQxQKqPS-aItv7ie7PcPS1ZS37zw8HEkxsSOYugq-gHFoSXmyNKrLb13bL7nhitIqrRmWcc31NlC_S-EDsD9w-3lWtjuW0OXfo-zyjhDSaMzu_f5zsL6OVUObZVJkoGcIHcBSP4E/s200/kark%25C3%25B6t%25C5%2591k.jpg" width="183" /></a><span style="font-family: Arial;">Igazán
kevés ember az, aki melletted marad, akit engedsz maradni, aki talán megért, és
akit te is megértesz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial;">Arról, hogy itthon minden
drágább, mint Ausztriában, szintén nem érdemes bejegyzést írni, erről szólnak a
napi hírek, ezért költjük el külföldön a külföldön megkeresett Eurónkat. És
ezért szűntetjük meg a magyar bankszámlánkat, telefon és internet
előfizetésünket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial;">Arról sem írtam, hogy a
Balaton a tanúhegyekkel most is lenyűgöz, de az emberek, akik itt maradnak
dolgozni, rabszolgaként, szinte éhbérért szolgálják a még mindig kiskirályként
élő helyi vállalkozókat. Aki tud, továbbáll.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial;">Menni kell az álmokért,
pályázni az új helyekre, és remélni, hogy nem egy újabb hárpia lesz a főnökünk.
Erre garancia nincs, de én megpróbálom máshol folytatni, és nem ugyanabban a
hotelben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial;">Irány Sylt, egy észak-német
sziget, ami ugyan jóval messzebb van Tirolnál, de egy újabb kaland, újabb
világszép hely vár rám.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial;">Megnézem, milyen a Zimmermadchenek élete a németeknél. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial;">Erről a<a href="http://szilvasylten.blogspot.de/"> Szilva Sylten blogomon</a> olvashattok majd.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-69402110320691632092012-04-19T14:22:00.004-07:002012-04-19T14:44:12.596-07:00Mikor jössz már? Mikor jössz már?<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-uzRsgb5X4KPwNZEX_uVI1it09B4XezwNydtpC8S-aSRGJGsGDO7LMtpeEQABWiOg4YGJ-8KD8YSFzM1gUXQn3OYA4yZYD2LL_nQfiwXe1tI8gbRDHblcAbFo9QEkT2panzyfFqIzS4g/s1600/mikorj%25C3%25B6ssz+m%25C3%25A1r.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-uzRsgb5X4KPwNZEX_uVI1it09B4XezwNydtpC8S-aSRGJGsGDO7LMtpeEQABWiOg4YGJ-8KD8YSFzM1gUXQn3OYA4yZYD2LL_nQfiwXe1tI8gbRDHblcAbFo9QEkT2panzyfFqIzS4g/s320/mikorj%25C3%25B6ssz+m%25C3%25A1r.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5733230543602362306" /></a><div><span style="font-size: 100%; ">A napokban egyre több mikor jössz már üzenetet kaptam. És végre a válaszom, ITTHON VAGYOK!</span></div><div>Fél év után először aludtam a saját ágyamban, először öleltem meg a családomat, a nyulamat, és láttam a Balatont. Érzem a kertben a gyümölcsfák illatát, nem ellenőrzik a szekrényrendet, és reggel nem kell se recepciót takarítani, se vasalni. Még nem is hiszem el. </div><div>Még nem is nagyon tudok mesélni, csak habzsolom a hétköznapi csodákat.</div><div>Hosszú út volt. Még az utolsó nap is túlóráznunk kellett, még elvileg a szobaátvételt is meg kellett volna várnom, de már se a szezonpénz, se semmi nem érdekel, el kellett indulni, lejárt a szerződésem, lejárt mindenféle hatalmuk felettem, nem tarthattak vissza. </div><div>Még szakadt a hó a Gerlos környéki hegyeken hazafelé, még egyszer megmutatta magát a tél, de itthon végre tavasz van. Még szerencse, hogy két kocsival jöttünk, és tartottuk egymásban az erőt, húztuk egymást előre, és minden pihenőhelyen ugráltunk örömünkben, hogy már közeledünk.</div><div>Az energiaitalok, kávék és zenék mellett a folyamatos telefonhívások is toltak előre, mert akárhány éves az ember, a családja ébren várja az éjszaka közepén, hogy hazaérjen.</div><div>Nekem még plakátot is készítettek, amit az ajtómra ragasztottak. Nem tudtam sírni sem örömömben, annyira jó érzés. És elmondhatatlan, amikor hajnalban az apukám pizsamában vár az ajtóban, anyukám süteménnyel a szobámban.</div><div>Egy pillanat alatt törölte az agyam az elmúlt fél év rossz emlékeit, és töltődtem fel egészen más energiával. Még nehéz elképzelni, hogy mi lesz ezután, hogyan rázódok vissza a valóságba, és merre indulok tovább.</div><div>Ma pakoltam, szortíroztam, és elkezdem kipihenni magam. Hosszú szabadság lesz, megérdemlem, megérdemeljük, és ha összejövünk itthon Stockbúfelejtő bulira, már csak sírva röhögünk az elmúlt fél éven. </div><div><br /></div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-79793349607437697832012-04-16T09:30:00.005-07:002012-04-16T10:45:39.601-07:00Éjszakai műszak<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2YUv131DjBLUxriq4ETC5F9bXS9cRIXIFJfd7-zYWVdivnKoh7GCSgT1L_WCdMmr1jpyym3NwSlvXsPGlkvf7AmY2oMrSiAxSpY7OnTPzOQDarcYL3Ar11pl_vSEuSc-ETQkZcgyrowY/s1600/k%25C3%25A1v%25C3%25A9.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2YUv131DjBLUxriq4ETC5F9bXS9cRIXIFJfd7-zYWVdivnKoh7GCSgT1L_WCdMmr1jpyym3NwSlvXsPGlkvf7AmY2oMrSiAxSpY7OnTPzOQDarcYL3Ar11pl_vSEuSc-ETQkZcgyrowY/s320/k%25C3%25A1v%25C3%25A9.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5732049344965241538" /></a><div><span style="font-size: 100%; ">Amikor már azt hittem, minden lehetséges módját átéltem az itteni munkának, akkor jött az alvásmegvonás. Az, hogy éjjel kettőre kellett jönni dolgozni, elég megrázó élmény volt.</span></div><div>Ha 1.20-kor csörög az ébresztő órád, kinézel az ablakon, és köd van, meg szemerkélő eső, tök sötét, az kicsit sem vicces.</div><div>Még akkor sem, ha a domb közepén vár rád a sorstársad, akivel lehúzod az éjszakai műszakot.</div><div>Kettőkor vasalásra előszárított nedves asztalterítőket és párnah<span style="font-size: 100%; ">uzatokat előhajtogatni elég monoton, ettől a munkától délután is bekómázok, annyira unalmas. És még beszélgetni sem volt túl sok erőnk. Fél négykor beültünk az öltözőbe, Móni hozott szendvicseket, én joghurtot, és reggeliztünk. Aztán öt órától vasalás, ezerrel, ketten pakolták a gépbe a terítőket, én Z. a hangyával hajtogattam. Vicces volt, és büdös. </span></div><div><span style="font-size: 100%; ">Mire a többiek hétre megérkeztek, más az első hivatalos szünetünket is megkaptuk, sőt, abban a megtiszteltetésben is részünk lehetett, hogy felmehettünk az egyik üres szobába kávézni. Teljesült az álmom, kávézhattam a szobateraszon, üldögélhettem a kanapén, igaz, a csészéket és a kávéfőzőt nekünk kellett elmosni magunk után. És ebben a szobában mi ittuk az utolsó kávét, mert az átépítésnél le fogják bontani.</span></div><div><span style="font-size: 100%; ">Kísérteties volt egy teljesen üres szállodában végigtolni a törölközős kiskocsikat, 100 üres szoba, félig kipakolt recepció és étterem, és persze csurig megtöltött kamrák. Az öregasszonyok bespájzolták a törölközőket és a köntösöket a nyári szezonra maguknak. Hát, neki ez a szezonvég ugyanakkora sokk, mint nekünk felszabadulás. Nekik ez az életük, semmi másról nem tudnak beszélni, csak a munkáról, semmi mást nem csinálnak, mint dolgoznak.</span></div><div><span style="font-size: 100%; ">Az éjszakai hajtogatás és vasalás után mehettünk szobákat nagytakarítani. Már két napja ez a program, de még nem kaptunk egyöntetű, egyértelmű utasítást, hogy mit is kell csinálni. Az öregek szóbeszéde alapján kezdtük el, jobb híján, aztán meglátjuk, jó lesz-e. </span></div><div><span style="font-size: 100%; ">Fogkefével súrolunk ablakperemet, különféle vegyszerekkel kísérletezünk a fürdőszobai fugák fehérítésére-ezt is mi találjuk ki, hogy mit is locsoljunk rá, az utasítás csak annyi volt, hogy ne legyen szürke. Lassan elgázosítjuk magunkat, meg gumikesztyű alatt is szétmarja a kezünket, de alakulnak a fürdők. Az ajtókeretekre kitalált tisztítószert tegnap nem mostam le, ma kezdhettem előről a sikálást, mert fehér lett és ragacsos. </span></div><div>Holnap reggel mindenki négykor kezd. Vicces lesz. </div><div>Majd rohangálunk egyik szobából a másikba, mert félóránként kiderül valami egész új dolog, amit meg kell csinálni, de addig senki nem mondta. Mert meg van szervezve minden. Ahogy eddig is volt. Még kétszer megyünk.</div><div><span style="font-size: 100%; "><br /></span></div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-83460746934862994422012-04-14T10:21:00.005-07:002012-04-14T10:42:04.094-07:00Pakolás<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy_sFIfhs5_PaxubMoVxCHdV9aTDJKZvJjINOs9CUoWyc0uSwepP47T6RiVJwfqHlmWF5ybY3a4X7imocMkLjoghCrMv-sBMlZbJ4khSbL2Qeegt9dImLeN8v-d03aN7eThzlRdvrNkLE/s1600/k%25C3%25B6lt%25C3%25B6z%25C3%25A9s.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 212px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy_sFIfhs5_PaxubMoVxCHdV9aTDJKZvJjINOs9CUoWyc0uSwepP47T6RiVJwfqHlmWF5ybY3a4X7imocMkLjoghCrMv-sBMlZbJ4khSbL2Qeegt9dImLeN8v-d03aN7eThzlRdvrNkLE/s320/k%25C3%25B6lt%25C3%25B6z%25C3%25A9s.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5731310075088271506" /></a><div><span style="font-size: 100%; font-family: Georgia, serif; ">Még négy munkanap. Igazán izgalmas időszak, hiszen az utolsó vendégek már holnap hazamennek.</span></div><div><span ><span style="font-size: 100%;">És kezdődik a nagypucc. Hurrá. Nem igazán tudjuk, mi vár ránk, de a heti beosztást látva nem sok jó. </span>Vasárnap<span style="font-size: 100%;"> reggel héttől kb. háromig leszek, aztán éjjel kettőre mehetek vissza egy tíz órás etapra.</span></span></div><div style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Kedden mindenki hajnali négykor kezd. Mert közben bontják a szálloda egy részét, robbantják az alatta levő dombot, hogy a nyári szezonra elkészüljön az újabb csoda. Na, ez már nem az én placcom lesz. Szóval az építkezés miatt néha nem lesz áram, meg a mosodát is lebontják, és addigra nekünk el kell készülni. Ki kell takarítani minden szobát, folyosót, kamrát, lépcsőházat, még a szellőzőrácsokat is fényesre kell polírozni. Aztán nyáron, a szezon elején ezt újból megcsinálja valaki.</div><div style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Közben a saját szobánkat is rendbe kell vágni, és össze kell pakolni a cuccainkat, hogy hazamehessünk.</div><div style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Így most kimaradnak az esti futások, meg szaunázás, legalább kezdünk visszarázódni a valóságba. És arra se lesz időnk, hogy azon agyaljunk, mi is vár ránk otthon, és merre tovább.</div><div style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Egy biztos. Már csak négy napig leszek Zimmermadchen Tirolban.</div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-15325398691471822132012-04-11T01:06:00.004-07:002012-04-11T01:10:17.241-07:00Mához egy hétre már nem leszek itt...<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4aFgHoe0I3pgL0kM77n3K5p7GFyMfauBSBF8E4BzPyng9a9ocoxsA5pzts773qSbqQUCERaxLgHOjogw49W-bSNX6ZBsyIg5-gGDc6D22OfEhqE3-2CET2MzJDsZ7-_ZvlyHmoqlDENk/s1600/a+szezon+utols%25C3%25B3+%25C3%25BAtja+felfel%25C3%25A9.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4aFgHoe0I3pgL0kM77n3K5p7GFyMfauBSBF8E4BzPyng9a9ocoxsA5pzts773qSbqQUCERaxLgHOjogw49W-bSNX6ZBsyIg5-gGDc6D22OfEhqE3-2CET2MzJDsZ7-_ZvlyHmoqlDENk/s320/a+szezon+utols%25C3%25B3+%25C3%25BAtja+felfel%25C3%25A9.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5730051739382445010" /></a><p class="MsoNormal">Mához egy hétre már nem leszek itt…<span style="font-size: 100%; ">Igaz, nem gyorsvonat visz el innét, hanem kocsival megyek haza, ha minden terv szerint alakul, akkor munka után, este hatkor indulás, talán még átöltözök embernek, és nem a koszos fehér cuccban vezetek.</span></p> <p class="MsoNormal">De már visszaszámolás van.</p> <p class="MsoNormal">Még négy napig vannak vendégek, aztán három nap nagytakarítás. A mai az utolsó szabadnap, el kell intézni az ajándékok beszerzését, el kell köszönni a kedvenc hegyektől, kávézóktól, városoktól. Sok minden hiányozni fog, sok mindent magammal vinnék. Leginkább a nagy tereket, a hatalmas völgyet, az óriás hegycsúcsokkal. És a szabadságot, a könnyedséget, ahogy itt élni tudnak az emberek. A normális emberek.</p> <p class="MsoNormal">Persze, sok mindent szívesen a hátam mögött hagyok, már csak hét nap. </p><p class="MsoNormal">És ahogy már korábban írtam, sok mindenből tanultam. Azt persze nem mondom, hogy hálás vagyok a sok rosszért, amit itt átéltem, de talán ez kellett ahhoz, hogy másképp lássam a világot, és hogy erősebb legyek, mint voltam.</p> <p class="MsoNormal">Ha mérleget kell vonni, akkor a jó dolgok jutnak először az eszembe, persze, a szezonpénz kifizetése után még lesz néhány sztori az igazán rossz dolgokról is.</p> <p class="MsoNormal">Ami azt jelenti, hogy a blogon még jópár bejegyzés lesz, sőt, az otthoni újra beilleszkedésről, kérdésekről és a következő munkakeresésről is írok majd.</p> <p class="MsoNormal">Mert az álmaim még mindig messze vannak a valóságtól, még vár rám jópár kanyar, hogy egyenesbe érjek. De már tudom, hogy lesz erőm végigcsinálni.</p>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-73912898624647810172012-04-01T08:55:00.002-07:002012-04-01T09:00:42.928-07:00Április<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS8TVrriAFFN6PM_PKO_mgvgVxVZqp2FeGY0Y4cqmxxmah19G7wTkvqvE2pKxpBK3zpgirWuZC0Jui13CefMhy3lQcwqoG8SvbCZC2w7SG2rZ9wXCWDiOPevEhf1vyLVLCxVAYi-1G2UA/s1600/%25C3%25A1prilis.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 187px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS8TVrriAFFN6PM_PKO_mgvgVxVZqp2FeGY0Y4cqmxxmah19G7wTkvqvE2pKxpBK3zpgirWuZC0Jui13CefMhy3lQcwqoG8SvbCZC2w7SG2rZ9wXCWDiOPevEhf1vyLVLCxVAYi-1G2UA/s320/%25C3%25A1prilis.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5726462038557556530" /></a>Mit jelent nekünk itt az április? <div>Hogy ebben a hónapban már megyünk haza!!!<br />Haza. </div><div>Nem is tudom elmondani, mennyire hiányzik. Nem is tudom elmondani, mennyire nem hittem el magam sem, hogy hat hónapig kibírom itt. </div><div>És kibírtam. Sőt. Lesz jópár dolog, ami innét fog hiányozni majd.<br />Persze, most már visszafelé számoljuk a napokat, hogy már csak 19, már csak 18 és fél, már csak 18, 17. És még szabadnapok is lesznek.<br />Ha Amanda elméletét nézzük, akkor már itt sem vagyunk. Ő már február közepén azt mondta, csak egy hónap van vissza, mert az a két hét a februárból már nem számít, meg az a pár nap az áprilisból sem. Szóval már csak pár nap.<br />Mennyi mindent meg akarunk nézni még itt! Mennyi helyet megnéznénk a nyáron, hogy milyen lehet, ha kizöldülnek a rétek, ha virágoznak a fák.<br />Még az is lehet, hogy visszajövünk. Az is lehet, hogy még egy szezont lehúzunk. Persze, egy másik hotelben majd.<br />Mert sok mindenre jó egy ilyen távollét. </div><div>Sok új dolgot megtanultam a világról, magamról és a kapcsolatokról, barátságokról vagy látszatbarátságokról. Arról, hogy mi történik az emberekkel, ha több száz kilométer választja el őket egymástól, arról, hogyan szűnnek meg kapcsolatok, és hogyan alakulnak ki új kötődések.<br />Megtanultam másképp értelmezni a pénzt, az értékeket, másképp kihasználni a szabadidőmet, másképp feltöltődni, megtanultam dolgozni.<br />Megtanultam elviselni, ha irányítanak, megtanultam sírás nélkül szembenézni a napokkal, erősebb lettem, önálóbb, tudom, hogy a végesnek hitt erőm mögött még óriási tartalékok vannak.<br />Tudom, hogy nem tudnak legyőzni most már. Bármit meg tudok tenni, bármit meg is fogok tenni, hogy talpon maradjak. Most már nyugodt szívvel vágok neki újra egy hasonló szezonnak, már nem fogok görcsölni azon, hogy otthon vissza tudok-e csöppenni a „karrierem” világába.<br />Sok mindent „elvett” talán az életemből ez a fél év, de az igazán fontos dolgok nem változtak. És közben annyi csodát láttam a világból, amire másképp nem lett volna lehetőségem, hogy most azt merem mondani, érdemes volt belevágni.<br />Már csak 17 nap ebben a fura álomvalóságban.<br /></div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-51705778852637417642012-03-31T13:07:00.002-07:002012-03-31T13:10:44.435-07:00Na, bitte...<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNSszqro4-40sUEPy_HwbZzuRMR_ul3hHpKvvyu6pfYziJBCpaAPVXy_r08fBa5J6lwd43MKorxlj582uVNNzSzcRdhuBhyphenhyphenIc0WYaP3KoyS3XlAf84d4HPFtyQFJ_ArmbFv7V8mQrqAwk/s1600/minibar.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNSszqro4-40sUEPy_HwbZzuRMR_ul3hHpKvvyu6pfYziJBCpaAPVXy_r08fBa5J6lwd43MKorxlj582uVNNzSzcRdhuBhyphenhyphenIc0WYaP3KoyS3XlAf84d4HPFtyQFJ_ArmbFv7V8mQrqAwk/s320/minibar.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5726155726712646786" /></a><p class="MsoNormal"><span style="font-size: 100%; ">Örök kérdés, hogy mennyire beszéljen németül, aki Tirolban akar dolgozni.</span></p> <p class="MsoNormal">Erre én most már csak azt tudom mondani, mennyire akar elveszni a világban az, aki nyelvtudás nélkül jön ki, és csak néz bambán, mert nem tudja, miről beszélnek körülötte, mit is mondanak neki.</p> <p class="MsoNormal">Nálunk két extra eset van, akik ugyan évek óta élnek és dolgoznak kint, de se beszélni, se érteni nem értik a nyelvet. Az egyik egy portugál, ő írta a képen található cetlit, ami azt jelenti, hogy a minibárban van az After Eight csoki. Mini vagy niny, neki teljesen mindegy, hallás után ragad rá valami. </p> <p class="MsoNormal">Szerintem egy max. 100 szavas szókinccsel elevickél itt, csak hülyén nevetgél, ha nem érti, amit mondunk, és akkor is, ha én nem értem, mit akar. A fürdőszobai kis gumikacsa nemes egyszerűséggel háp-háp. Csak én kb. 10x mondtam már neki, hogy az Ente, de nem tudja megtanulni.</p> <p class="MsoNormal">A dominikai takarító csaj még nála is ostobább, az elején kicsit sem értettem, mit mond. A vecseráj, ami Wascherei, és mosodát jelent, már közszó lett általa, az Ibuk az Innsbruck, a fustuken meg a Früchstück (reggeli).</p> <p class="MsoNormal">Persze, én sem beszélek még tökéletesen, nekem is vannak szavak, amire visszakérdezek, hogy ez mit is jelent, van, hogy én is körülírok valamit, a ragozásom sem mindig pontos. Az első napokban még csak fura káosznak tűnt, amikor mellettem németül beszéltek, ma már ugyanúgy kiszűröm a zajból a mondatok értelmét. Nem fura egyáltalán hogy váltogatni kell a magyart és a németet, attól függően kivel és hol beszélek. </p> <p class="MsoNormal">Ha bekapcsolom a tévét, akkor németül szólal meg, ha a kocsiban rádiót hallgatok, akkor az is németül mondja a híreket, időjárást, útinfót. Ha boltba vagy bankba megyek, németül kérek, németül szólnak hozzám.</p> <p class="MsoNormal">Mi lenne velem, ha semmit sem értenék vagy csak nagyon keveset? Hogyan tudnám levenni a pénzt a számlámról? Hogyan tudnék kenyeret kérni a pékségben, vagy sütit a kávézóban?</p> <p class="MsoNormal">A válaszom tehát a tényleg ennyire kell a német minden munkához kérdésre továbbra is az, hogy tényleg. Csak a saját érdekünkben. Kell. </p> <p class="MsoNormal">Tudni kell azon a nyelven kommunikálni, ahol élünk. Nem vihetünk magunkkal tolmácsot.</p> <p class="MsoNormal">És nem járathatjuk le magunkat. Mert lehet, hogy időnként rabszolgamunkát végzünk, de értelmileg azért messze kimagasodunk a tömegből. És ez megnyugtató érzés.</p>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-19666022447151321182012-03-26T13:38:00.003-07:002012-03-26T14:00:32.608-07:00Dolce vita<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW4HGRkXWP5z3daVAv1M5Z7NiC65iSCz4bX_kF2vRMJPK7inyNu6I2cttwsAO-Q0eJfLjlsg_bCGpoZxchhBwVq0iLWOceCl5dQSUPdQmLPtWNPpK7i6J902cdAGqXE8k4EWiuSaCiXC4/s1600/p%25C3%25A1lma.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW4HGRkXWP5z3daVAv1M5Z7NiC65iSCz4bX_kF2vRMJPK7inyNu6I2cttwsAO-Q0eJfLjlsg_bCGpoZxchhBwVq0iLWOceCl5dQSUPdQmLPtWNPpK7i6J902cdAGqXE8k4EWiuSaCiXC4/s320/p%25C3%25A1lma.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5724312924847907426" /></a><div><span style="font-size: 100%; ">Aki nem a hegyek között, a télben él már egy fél éve, el sem tudja képzelni, milyen érzés volt nekünk ma virágzó fákat, tulipános parkokat, szőlővel beültetett hegyoldalakat látni.</span></div><div>Hónapok óta lakunk a tiroli hegyekben, ahol a fehér-kék-zöld minden árnyalatát, szépségét láttuk, de az igazi tavaszi színpompa ide még nem ért fel. Sehol egy virág, épp csak előbukkantak a zöld legelők a hó alól, még a tavak sem olvadtak fel. Ragyogó, vakító a tavasz idefent is, de épp itt volt az ideje egy olaszországi kiruccanásnak.</div><div>Kocsival két óra alatt Bolzanoba értünk, az autópályán már virágzó aranyeső szegély, az út mentén fehér cseresznyevirágok, és a hegyek oldalán nem legelők, hanem szőlőültetvények vannak.</div><div>A városba beérve pedig tulipánok, tulipánfák, a parkban pálmafák, és ezerszínű kisvirágok.</div><div>Ugráltunk örömünkben, mint a kisgyerekek. Illatos, virágzó orgonabokrok-igazi orgonaillattal, beleszédültem, tényleg.</div><div>És igazi olasz életérzés. </div><div>Elegáns férfiak, nők korzóznak vagy sziesztáznak, a piazzákon aperol spritztet, espressot vagy chardonnay-t iszogatnak, ahogy mi is tettük. Én a borban fürödtem is, igazi frissítő élmény volt, köszi, Kata. </div><div>A teraszon napoztunk, bóvli napszemüveget vettünk a fekete árustól, hallgattuk az utcazenész harmonika produkcióját, és bámultuk a képeslapba illő hátteret. </div><div>Bolzano meseszép. Körülötte hegyek, a sikátorokban a világ legnagyobb ruha és ékszermárkái sorakoznak az árkádok alatt, kis utcában nyüzsgő piac, igazi illatos eperrel, cukkinivirággal, articsókával, apró, helyi üzletek, kicsi, kockás abroszos bárok, és mindenki mosolyog.</div><div>Persze, tavasz van, miért is ne örülnének.</div><div>Mi is mosolyogtunk, sőt, néha sírva röhögtünk. Elvarázsolt a hely. </div><div>Szinte fel sem fogható. Hogy csak gondoltunk egyet, és kiruccantunk igazi olasz kávét inni.</div><div>Ilyenkor jó Zimmermadchennek lenni.</div><div><br /></div><div><br /></div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-46736256594245291692012-03-18T14:13:00.004-07:002012-03-18T14:42:22.565-07:00Meetingek<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoL1JUXcTdUyPgmdEJSk4AkWGT9szFHuSFKviV-YlalcQTgiROf6WPggXAvZbRWysDJN1vcKrDtmCOzvqFukSOduDoyDXTck45_tpdOVwxPXQA2qFIkNMhEH57CZY3M5BiYyehz25wDQ4/s1600/nem+%25C3%25A9nekeltem....jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 292px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoL1JUXcTdUyPgmdEJSk4AkWGT9szFHuSFKviV-YlalcQTgiROf6WPggXAvZbRWysDJN1vcKrDtmCOzvqFukSOduDoyDXTck45_tpdOVwxPXQA2qFIkNMhEH57CZY3M5BiYyehz25wDQ4/s320/nem+%25C3%25A9nekeltem....jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5721355161456043330" /></a><div><span style="font-size: 100%; ">Az előző életemet a meetingek határozták meg. Minden hétre jutott valami: üzletági, vezetőségi, marketinges, csapatépítő, projektindító vagy záró, netán ISO-s vagy környezetvédelmi. Ha pedig nem meetingeltünk, akkor rendezvényen voltunk, vagy azt tartottunk.</span></div><div>Volt, hogy hónapokig még csak egy hosszú hétvégére sem volt esélyem, mert vagy pénteken vagy hétfőn, vagy mindkét napon összeültünk. Feladatokat osztottunk szét, beszámoltunk, számonkértek, határidőket toltunk el, néha hasznosnak éreztük, néha elbóbiskoltunk, de összességében irányt adtak a közös munkának, összekovácsolták a csapatot.</div><div>Itt három meeting volt a fél év alatt, csapatépítés véletlenül sem, összekovácsolás és közös munkaszervezés sem. Értelme sem sok. </div><div>Az első alkalommal, amikor még csak pár napja voltam itt, minden Zimmermadchen elmondhatta, mit kellene megváltoztatni ahhoz, hogy zökkenőmentes szezon legyen. </div><div>Nem lett az, sem a vezetőink, sem a munkatársaink nem változtak semmit.</div><div>Van, aki akkor sem ad ágyneműt a kamrájából, ha neki még 20 garnitúra van, neked meg egy sem, van, aki akkor is lelopja a kocsidról az utolsó szaunatörölközőt, ha tudja, te egyedül vagy az emeleten 5 elutazással, és van, aki ahelyett, hogy szólna, simán odébblök a wagenjével (ez egy kicsi kerekes kocsi, kosár, amiben a törölközőket, ágyneműket toljuk az emeletekre) a mosodában.</div><div>A második meetingünk a mosodában volt, a vasalógép szélén és a hajtogatós asztalokon ültünk két hete, amikor megkérdezték, ki akar visszajönni nyárra. Csak ketten mondtunk nemet.</div><div>És nem értették miért. És nem értették, miért nem hiszem el a színjátékot, a nevetgélős, láblógatós trécselésnek álcázott agymosást. Amikor előtte fél órával még slampig és lassú voltam. Akkor minek is akarják egyáltalán, hogy visszajöjjek?</div><div>Ma meg egy pezsgőzős, szintén kedélyesnek tűnő kicsit megköszönjük a munkátokat meeting volt egy rendezvényteremben a fiatal tulajdonossal. Kaptunk tapsot, hogy mennyire sokat köszönhet a szobalányoknak a szálloda, hogy mi is hozzájárultunk a perfekt munkánkkal az ötödik csillaghoz. És hogy a hibákat azért mutatják meg folyamatosan, hogy abból tanuljunk.</div><div>Tanulok, folyamatosan, sokat.</div><div>Kaptunk szállodalogós csomagban szállodalogós borokat, tökéletes prezentációs ajándék,tökéletesen leveszi a lábáról a valódi szobalányokat, akik nem látnak a dolgok mögé, akik nem tudják, hogy ez a csomag nagy tételben filléres ajándék csak, akik azt sem értik, hogy valaki nem akar egész életében takarítani. Hogyan is érthetnék?</div><div>Ancsával csak dünnyögtünk magunkban, hogy ezt most nem hiszem el, hogy ez most tényleg komoly, hogy mi itt ülünk, ebben a körben? Hogy tényleg ez a "csapatunk"?</div><div>És bár most nem vágyok vissza abba nyomulós, stresszelős karrierépítő valóságba, ahol én tarthattam meetinget, előadásokat, ez itt csak átmenet. </div><div>Még egy hónapig.</div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-53737776005933175552012-03-14T12:03:00.004-07:002012-03-14T12:20:54.462-07:00Amikor átélem a csodát<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqCxusXHqGgFjB4rJvvawqrQcQZPH13gI9nRy_eMynwwD9C4Pc2V1hw0cySkoI7-U-MjbrxaTw8tZS9sBrtxCQwoOojJ_DwT1itSNUlQM4G3IcocRlZHE314Kwx0xs7CW95vRCM6smdlc/s1600/hasalok.jpg" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; "><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqCxusXHqGgFjB4rJvvawqrQcQZPH13gI9nRy_eMynwwD9C4Pc2V1hw0cySkoI7-U-MjbrxaTw8tZS9sBrtxCQwoOojJ_DwT1itSNUlQM4G3IcocRlZHE314Kwx0xs7CW95vRCM6smdlc/s320/hasalok.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5719830753380928082" /></a><p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Miért érdemes itt lenni? Kérdezik tőlem sokan.</p><p class="MsoNormal"><span>Nyilván <span style="font-size: 100%;">elsőre a pénz ugrik be, hiszen ezért jöttünk, ezért vagyunk itt. Hogy szobalánykodással több fizetést kapjak a hónap végén, mint otthon marketing vezetőként. Vagy újságíróként. Ezen már nem is mérgelődök. Teszem a dolgom, elfáradok, néha végtelenül elkeseredek, aztán jönnek olyan napok, amikor a rutin visz már előre. Néha meg olyan napok, amikor már elképzelni sem tudom, milyen lesz a valóságos életem, ha hazamegyek.</span></span></p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Hiszen most ez a valóság, hiszen most is a saját életemet élem, és a munka mellett annyi csodában van részünk, hogy ez kárpótol a mindennapi sérelmekért.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Amikor kétezer méteren ragyog a nap, vakít a hó és a kék ég, kezemben egy csésze forralt bor, és szundikálok egy napozóágyon, akkor nem számít, hogy előző nap hány fürdőszobát kellett fényesre suvickolni.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">A csipkés hegygerinc, amit annak idején földrajzórán igazán elképzelni sem tudtunk, valóság, leírhatatlanul végtelen a tér, elképzelhetetlenül szabadnak és boldognak érzem magam, amikor a hóban hasalok. </p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Kiürül az agyam, nem számít semmi, csak hallgatom a csendet, szívom be a friss levegőt, és hagyom, hogy felmelegítsen a nap. </p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Kit érdekel ilyenkor a kocsihitel, kit érdekel ilyenkor, mennyibe kerül a bor, amit iszunk, kit érdekel, hogy agybajos a főnökünk?</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Annyira kicsi elemei vagyunk a természetnek, annyira eltörpülnek a problémák, amikor a hegyekben vagyunk, hogy csak a csoda részét látjuk ilyenkor a világnak. Azt a csodát, amit azért láthatok, mert most épp szobalány vagyok Tirolban.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Mert Tirol igazi mese. Boszorkányokkal, Hamupipőkékkel, és néha felbukkan egy-egy fehér lovas hercegnek való is.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; "><o:p> </o:p></p>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-55577988150432102322012-03-10T11:22:00.002-08:002012-03-10T11:25:39.462-08:00Gut Aussehen<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgM_yqdJTlWUIDGBbUNWNNu-ccAWFVznfXibr-rtwo4QSe2XyRQJqHVlkc-dsTHDakvjQqWDb4S_qErqWaF5JzYYV1S6vIi0pyfAtiLqx8VSjzPo1v3lAZdSFGTLAP4wk61ohwxPhOQOVs/s1600/lany_hajcsatok_bajusz.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 249px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgM_yqdJTlWUIDGBbUNWNNu-ccAWFVznfXibr-rtwo4QSe2XyRQJqHVlkc-dsTHDakvjQqWDb4S_qErqWaF5JzYYV1S6vIi0pyfAtiLqx8VSjzPo1v3lAZdSFGTLAP4wk61ohwxPhOQOVs/s320/lany_hajcsatok_bajusz.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5718351324508991570" /></a><p class="MsoNormal"><span style="font-size: 100%; ">Azt, hogy melyik nap milyen pólóban kell dolgozni, a szezon elején leszabályozták, nagyjából mindenki megkapta a fehér-fekete-lila-narancssárga pólóit, de fehér nadrágot és fehér cipőt vagy papucsot nekünk kellett venni.</span></p> <p class="MsoNormal">Már azt is megszoktuk, hogy ha gyűrött a pólónk vagy a nadrágunk akkor ab sofort le kell venni és ki kell vasalni, ha koszos a nadrág vagy a cipő, akkor hazaküldenek átöltözni. </p> <p class="MsoNormal">A legrosszabb, ha a sok térdeléstől kiszakadt nadrágunk helyett nem tudunk újat venni, mert nincs szabadnapunk. Ez a szezon elején volt probléma, mert a tél közepén még Innsbruckban sem lehetett fehér színű nadrágot venni. Ilyenkor házilag próbáltuk megvarrogatni, ami ugye max. egy napig volt szép, aztán másnap reggel újra. </p> <p class="MsoNormal">A sok mosástól lassan már minden gatya kezd szürkés színt kapni, de erre a pár hétre csak jók leszünk így is.</p> <p class="MsoNormal">A papucsok, cipők sem bírtak ki egy szezont, abból is szinte mindenki a második, harmadik garnitúrát szaggatja, szó szerint. Amennyit megyünk egy nap-kb 10-12 km-és amennyit a zuhanytálcákban állunk, nem is csoda, ha lejön a talpuk, szétfoszlik a varrásuk.</p> <p class="MsoNormal">Minden reggel frissen mosott hajjal és szép, közepesen erős sminkkel kell menni dolgozni, ezt talán írtam már, hogy a legelején meg kellett tanulnom úgy takarót huzatolni, hogy ne kenjem rá a szempillaspirálomat.</p> <p class="MsoNormal">Ahhoz tehát, hogy egy egyszerű szobalányként elkezdhessünk dolgozni, be kellett ruházni fehér cipőkre, nadrágokra, zoknikra, bugyikra, elképesztő módon fogy a szempillaspirál és a szemfesték, és ahogy fogy az idő, egyre több hülyeséget is kérnek még tőlünk.</p> <p class="MsoNormal">A legújabb hepp, hogy mindenkinek össze kell kötni a haját copfba. Nekem is. De épp hogy megnőtt akkorára, hogy ez kivitelezhető legyen, hiába rakom tele csatokkal, fél óra ágyazás után szétcsúszik. Azt mondták, akkor vágassam le. Most hajpánttal próbálkozok, eddig békén hagytak, de ha most wegen meine Haare hazaküldenek, már nem fogok kétségbe esni.</p> <p class="MsoNormal">A másik agyszüleményük, hogy a lepedők a műkörmöktől szakadtak ki, és mindenkinek le kell reszeltetni a körmét, akinek az van. Most ne az 5 centis, hegyes tűzpiros körmökre gondoljatok, a lányoknak tök átlagos hosszúságú, diszkrét körmeik vannak, max. néhány motívum vagy kövecske van beleépítve. Se nem hivalkodó, se nem hegyes, a lepedők pedig azért szakadnak, mert lassan szétmállanak a sok mosástól.</p> <p class="MsoNormal">De erre a hétre most ezt találták ki. Rövid köröm, copfos haj. <span style="font-size: 100%; ">Hogy a vendégek elégedettebbek legyenek velünk.</span></p><p class="MsoNormal"><br /></p><p class="MsoNormal">A kép az edesviz.hu oldalról van.</p>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-24501597193538651212012-03-01T12:37:00.005-08:002012-03-01T13:00:53.895-08:00Los, Gerlos!<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFLaqJuv2NP4gKS06uzJQ8hQ9N9vuzT1OzeA0FfsEDleMo-jQGEdPPxumrTkaK7uqJmvIsJ1yTpJc4ngOn6e2ee0UsId9GTOLzuvOSIavjq_N9cAaLMCTw9CbJConx3L6gQdN8FgEZlDA/s1600/patak.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFLaqJuv2NP4gKS06uzJQ8hQ9N9vuzT1OzeA0FfsEDleMo-jQGEdPPxumrTkaK7uqJmvIsJ1yTpJc4ngOn6e2ee0UsId9GTOLzuvOSIavjq_N9cAaLMCTw9CbJConx3L6gQdN8FgEZlDA/s320/patak.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5715034540805545394" /></a><div><span style="font-size: 100%; ">A 12 napos hosszú műszak után már alig vártam azt a két szabadnapot, ami úgy elrepült, mintha nem is lett volna.</span></div><div>Ez persze így nem igaz, hiszen mindkét napon kirándultunk, volt shopping túra és igazi túra is.</div><div>Mivel a szezonra kihozott fehér papucsom hamarabb feladta a harcot, mint én, el kellett menni valami fehér cipőszerűséget venni, amiben dolgozni lehet. Így történt, hogy sikerült még egy tavaszi magassarkúra és néhány egyéb kiegészítőre is szert tenni. Hiszen már csak 7 hétig dolgozunk, aztán emberek leszünk egy darabig.</div><div>A kedvenc kávézónkban kiderült, hogy az elmúlt két hetet rajtam kívül többen is szabadnap nélkül húzzák/húzták le a környéken, ez a farsangi szezon nem tett jót velünk.</div><div>Ami viszont jót tett, az a gerlosi kirándulás. Végre egész nap a friss levegőn sétáltunk. Bár nem volt ragyogó kék az ég, sőt, néha a hó is szállingózott, ez a gyalogtúra bekekrül a TOP10-be. Főleg a Lackenalmi ebéd miatt. </div><div>Schönachtal meseszép, most a hatalmas hó miatt helyenként még félelmetes is volt, főleg, mert egyszer egy tompa robajlást is hallottunk a távolból. És mivel előző este az ismerősök jól bepánikoltattak a lehetséges lavinaveszély miatt, elképzeltük, ahogy Gerlos hó alá kerül, mi pedig a völgyben rekedünk. Még az volt a szerencse, hogy egy fogadó van a túraútvonalon, ahol akár hetekig is eléldegélnék. Nincs túl nagy választékuk, kifejezetten a helyi ízekre koncentrálnak, teljesen hagyományos házikonyhát vezetnek, de akkora adag császármorzsát adnak almamszósszal, hogy azt nem lehet megenni. És finom a pálinkájuk, amit jószívvel kínálnak még indulás előtt. Ezt persze már nem kell kifizetni.</div><div>Ancsa mutatta meg ezt a helyet, ő az előző szezonban Gerlosban dolgozott, és ide járt feltöltődni.</div><div>Hallgatni a csendet-ez most csak pillanatokra sikerült, mert folyamatosan csacsogtunk, és nevetgéltünk. De szívtuk magunkba a friss hegyi levegőt, ropogott alattunk a hó, és szédítő hegycsúcsok, és havas lejtők adtak erőt a következő héthez.</div><div><span style="font-size: 100%; ">Na, meg a finom Speckknödlsuppe, Bratwurst, és császármorzsa.</span></div><div>Aki kíváncsi a Gerlosi Milchbarra, ahol joghurtkoktélt ittunk, <a href="http://szilvaszemmel.blogspot.com/2012/02/milchbar.html">az kattintson ide.</a></div><div><br /></div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-72508611907251526492012-02-26T14:32:00.002-08:002012-02-26T14:37:07.023-08:00Ohne Ruhetag<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTeC2D9YDniBVaP0I-kFNdF_mc8jOBUntTpMrU3I0X3UM0-huwhk9fC5Skxi-YMKGUYg0_f1Hq4ZVWnc-DO6z10Rc8YpGXwIeCz5JP754UaoXcKAK2PgIznoCG-Jo9yqhPXCB3v2WnDAg/s1600/ohne.jpg" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; "><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTeC2D9YDniBVaP0I-kFNdF_mc8jOBUntTpMrU3I0X3UM0-huwhk9fC5Skxi-YMKGUYg0_f1Hq4ZVWnc-DO6z10Rc8YpGXwIeCz5JP754UaoXcKAK2PgIznoCG-Jo9yqhPXCB3v2WnDAg/s320/ohne.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5713576125198570322" /></a><p class="MsoNormal"><span ><span style="font-size: 100%;">Remélem, </span>túl vagyok<span style="font-size: 100%;"> a szezon leghosszabb hetén, ami most konkrétan 12 napig tartott, pihenőnap nélkül.</span></span></p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Tanulságos volt, sok szempontból. </p><p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Egyrészt, túléltem, pedig nem gondoltam volna, főleg aznap reggel, amikor még félálomban szenderegtem az ágyban, és felvettem azt a hülye telefont. Amin a főnök hívott, hogy mégsem lehetek szabad, be kell menni dolgozni, sofort, mert valaki lebetegedett.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Sírtam. Nem kicsit, nagyon. Testileg, de leginkább lelkileg viselt meg, hogy semmi feltöltődés, végre, sütött a nap, embernek akartam öltözni, ehelyett be kell mennem dolgozni. Sofort. </p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Semmi lustálkodás, semmi délutáni kávézgatás, hanem munka. Amúgy is másfél hete dolgoztam már, minden este túlórával, amit nem írhatunk be a jelenléti ívbe, amúgy is egy napot kaptam volna a heti kettő helyett, és akkor ezt is elvették tőlem.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Dühös voltam az egész világra, Tündire, aki beteg lett, a főnökre, aki behívott, és apura, aki azt mondta, hogy meg tudom csinálni, be kell mennem, most már nem adhatom fel. </p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Miért én, miért nekem? A hülye farsangozó vendégeket meg főleg utáltam.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">És még az sem vette fel a telefont, akinek a hangjára ébredni szerettem volna.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Nem volt persze tiszta fehér pólóm sem, abban sem voltam biztos, hogy a fehér nadrág alatt nem a piros alvós bugyim van, miközben baktattam fel a hegyre. </p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Végtelenül magányosnak éreztem magam, végtelenül távol voltam mindentől, amit szeretek, és hiába ragyogott a nap, hiába volt vakítóan kék az ég, én utáltam minden pillanatot.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Igen, van, amikor nagyon gyenge vagyok, igen, van, amikor úgy érzem, nem éri meg itt lenni. </p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; "><o:p> </o:p></p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Az első bleibés szobát még szipogva csináltam meg, de aztán Meli segített átlendülni a holtponton, szeretem ezt az erős kicsi lányt, aki mindig nevet, viccelődik, bármennyire nehéz is itt. Azon már délután én is csak röhögtem, hogy a Mitarbeiter Hausba is nekünk kellett takarítani, és szokás szerint túlóráztam is. A szabad napomon. Túlóráztam…</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">A következő két napon 10-re kellett csak mennem, ennyi pihenés jutott a hétre.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; "><o:p> </o:p></p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Azért pedig végtelenül szégyelltem magam, hogy aput hívtam, és hogy dühös voltam rá. Hiszen neki még nehezebb lehet a távolból erőt önteni belém, messziről támogatni, és bíztatni. És persze igaza van, kibírtam, kibírom, sokkal erősebb tudok lenni annál, mint aminek hiszem magam.</p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Holnap viszont nem veszem fel a telefont. Mert végre szabad leszek. És végre kiélvezhetem a hegyeket, az erdőt, a kávézókat, a hüttéket, és még shoppingolni is megyek. </p><p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Mert van munkám, mert van jó fizetésem, és mert megérdemlem. És megtehetem. </p> <p class="MsoNormal" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal; ">Tudom, sokan cserélnének velem. Néha én is veletek. De már olvad a hó.</p>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-80557929660218891022012-02-19T11:45:00.004-08:002012-02-19T11:52:08.811-08:00Végre, vasárnap este<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVNxiMcnM83JwGLK2rMl16xsapEqv1hd-pM3Z1KSWp9flxTnysoLycc7F3CeMjgxHmQaPBZQD6eFN7oE3zIkWYN1zZRg3h7ErE3FRUK_Z1ejA_T7Hop3lDLm2Qh2cwhOzzOLgVeqvRORs/s1600/vas%25C3%25A1rnapeste.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVNxiMcnM83JwGLK2rMl16xsapEqv1hd-pM3Z1KSWp9flxTnysoLycc7F3CeMjgxHmQaPBZQD6eFN7oE3zIkWYN1zZRg3h7ErE3FRUK_Z1ejA_T7Hop3lDLm2Qh2cwhOzzOLgVeqvRORs/s320/vas%25C3%25A1rnapeste.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5710935437822189858" /></a> <p class="MsoNormal">Talán írtam már, hogy a mi munkánkban a vasárnapok a leghúzósabbak, ilyenkor van a legtöbb elutazás, érkezés, ahogy itt mondják ab-an.</p> <p class="MsoNormal">A legszebb az egészben, hogy korai érkezés is lehetséges, vagyis 9-kor már a recepción toporog a vendég, miközben az előző lakó még épp hogy csak felkelt. Ilyenkor viszonylag gyakran rácsörögnek telefonon az emberre, hogy megnézted már, kiköltözött a 102? Mert itt az új vendég.</p> <p class="MsoNormal">És igen, megnéztem, még össze se pakoltak. Aztán persze egyszerre lép le mindenki, és olyankor indul a hajrá. Jó esetben 10 perc ebédszünettel, valamikor két óra körül.</p> <p class="MsoNormal">És nem elég, hogy a szobák 80% elutazó, a maradósokat is ugyanolyan rendbe kell tenni, mint máskor.</p> <p class="MsoNormal">Az érkező szobákat meg ugye szintidő alatt, de perfektre kell hozni. Mivel a közvetlen vezetőinket nem az észszerű munkaerő csoportosítás vezérli, hanem az öncélú szivatás, ilyenkor vasárnap még jobban kiélhetik magukat rajtunk.</p> <p class="MsoNormal">Nézzünk néhány apróságot, amikor kékülő fejjel üvöltenek a szobában velünk. A vendégek persze a folyosón hallják, hogy ölnek bennünket. Magyarul írom, de németül hallgatjuk.</p> <p class="MsoNormal">Szóval, az elmúlt vasárnapok legjobb visszahívós esetei:</p> <p class="MsoNormal">A gardrób szekrénybe kell tenni egy szennyes zsákot, egy cipő kanalat, és egy cipőtisztító szivacsot. Mivel minden emelet más, sokféleképpen vannak a polcok, fiókok, eddig nagyjából a széf melletti polcra tettem ezeket. Múltkor viszont a széf alá, na, ebből egy 5 perces üvöltés kerekedett. Hogy miért itt van? Ennek nem itt van a helye! Ez brutál! És én csak néztem, nem szóltam, és arra gondoltam, elszállt a gyógyszere. Viszont, hogy nem reagáltam, még jobban feldühítette magát, és csak rikácsolt, hogy nem hallod? Hozzád beszélek! Vagy nem érted? És én még most sem értem. Na, nem a németet, hanem a problémát, amit a cipős kanállal okoztam.</p> <p class="MsoNormal">Volt olyan szoba, ahova vissza kellett mennem létráról plafont mosni, mert ott fekete foltok voltak. Szerintem vagy 10 éve. Persze lemostam. Vagy a sötétítő függönyön talált valami apró foltot, amit a spéci lakosával kellett eltüntetni.</p> <p class="MsoNormal">De volt már kiabálás katicabogár miatt is, ami az ablakpárkányon sétálgatott, meg fotel miatt, ami rossz szöget zárt az asztallal. Néha az ágyazás sem tetszik neki, bárhogy is húzom feszesre a lepedőt, neki az gyűrött marad. </p> <p class="MsoNormal">Persze, van, amikor jogosan kiabál bennünket vissza egy szobába, maradt már chipsz vagy kólásüveg az ágy alatt, volt, hogy a fürdőszobai szemetest nem ürítettük ki, de olyan is, hogy elfelejtettem papucsot berakni a wellness kosárba, vagy nem ürítettük ki a kávékapszulákat, vagy a ceruzafaragót.</p> <p class="MsoNormal">Ezek persze apróságok, tényleg, és nem is értem, miért idegesít fel, amikor ezek a legnagyobb problémák. Este persze már nevetünk, magunkon, a szitun, és persze a Fraun, de a vasárnap délutánok nagyon rosszul telnek.</p> <p class="MsoNormal">Viszont már csak 8 ilyen lesz. Kibírjuk.</p>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-48572728997891690032012-02-16T12:45:00.005-08:002012-02-16T12:59:57.991-08:00Marilyn Mórról eljött a finkenbergi dívákhoz<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9CXF3ECVgPVuSevaRg3FgYWXxzTHVoP_022_exDvGj2fwHZnuj9Izqvr9LDQe2PHL30NTlZ79mXOjeSgIx0dXrGWuvCEuzGlcJZ0Ndw0_XudN8YRhAQEY2psNRX8FzpDHZhOf5-rcriQ/s1600/valentin.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9CXF3ECVgPVuSevaRg3FgYWXxzTHVoP_022_exDvGj2fwHZnuj9Izqvr9LDQe2PHL30NTlZ79mXOjeSgIx0dXrGWuvCEuzGlcJZ0Ndw0_XudN8YRhAQEY2psNRX8FzpDHZhOf5-rcriQ/s320/valentin.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5709837569262266226" /></a><p class="MsoNormal">Otthonról csomagot kapni jó. Ha pedig ezt a csomagot egy jóbarát hozza, akkor még jobb.</p> <p class="MsoNormal">Ilyenkor van terülj-terülj asztalkám, és bulizgatás.</p> <p class="MsoNormal">Egész más íze van annak a tarhonyának és pörköltnek, amit otthon főznek, szeretettel, és utazik 7 órát, vagy annak a püspökkenyérnek, amiben a sok gyümölcsön kívül a gondoskodást is belesütötték.</p> <p class="MsoNormal">Amikor az anyukák napokig készülődnek otthon, hogy összekészítsék, megfőzzék, megsüssék nekünk a kedvenceket, hogy mi aztán napokig azon éljünk itt, akkor tudjuk, hogy mit sem számítanak a kilométerek.</p> <p class="MsoNormal">Sokszor mondjuk azt, hogy itt nekünk mindenünk megvan, hogy itt is meg tudunk venni mindent a boltban, ami igaz is, sőt, soha nem ettünk ennyiféle joghurtot, sajtot, nem ittunk ilyen finom tejet, azért néhány alapdolog hiányzik az itteni polcokról.</p> <p class="MsoNormal">Aki élt külföldön, tudja, mekkora kincs a túró rudi, a sport szelet, a piros arany, a lecsó, a Duna kavics, nem beszélve az otthon töltött kolbászról, vagy savanyúságról, lekvárról, szörpről.</p> <p class="MsoNormal">Vasárnap este a bőség zavarában pogácsával ettük a rakott makarónit, linzert haraptunk a savanyúság mellé, és ittuk hozzá a jóféle otthoni pálinkát. A Balaton szeleteket már eldugta előlünk Tomi, hogy szűkösebb időkre is maradjon valami.</p> <p class="MsoNormal">Nekem még a finom otthoni borok is hiányoztak, és most lett <a href="http://www.facebook.com/mikloscsabi">miklóscsabi királyleánykám, Marilyn Mórról.</a></p> <p class="MsoNormal">Egy móri díva a finkenbergi díváknak. Tökéletes.</p> <p class="MsoNormal">Köszönjük a gondoskodó szeretetet. </p>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-69003104833589555482012-02-15T12:01:00.004-08:002012-02-15T12:36:05.287-08:00Hóhelyzet, megint<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9d-NkTrmEP7h_rZgmxxAMx3tOA8eKO_3oqhHvHYuBQtzlwk3EbZbOq_q2PACJ-wx_Pn6G4-TFGOEErR0h9AsZ_PpbEbq8N4O8UrXKETqcJb5GK9x5oNL2K0HEvIPwIF0tPxIocrDLTSM/s1600/h%25C3%25B3%25C3%25B3%25C3%25B3.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9d-NkTrmEP7h_rZgmxxAMx3tOA8eKO_3oqhHvHYuBQtzlwk3EbZbOq_q2PACJ-wx_Pn6G4-TFGOEErR0h9AsZ_PpbEbq8N4O8UrXKETqcJb5GK9x5oNL2K0HEvIPwIF0tPxIocrDLTSM/s320/h%25C3%25B3%25C3%25B3%25C3%25B3.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5709462617320553154" /></a>Már két órája a meleg szobában vagyok, és vagy húsz percet álltam a forró zuhany alatt, mégis csak lassan olvadnak ki az ujjaim.<div>Miért is? Ma megint esett a hó. </div><div>Igen, tél van, esett itt már sokszor, azt hittük, megmutatta minden arcát, és most már lassan a tavasz jön.</div><div>Ma napközben a hotelszobákból láttuk, hogy esik a hó, azt viszont nem érzékeltük, hogy mennyi, és azt sem, hogy ehhez elég erős szél is társul. Ötkor a kocsiig is alig tudtunk elvergődni, kb. 20 centi friss hó borította, az út is elég csúszós volt, de Kata kocsija mindig, mindenen átment, na, meg hólánc is volt a csomagtartóban, ezért nem gyalog indultunk le a hegyről, hanem kocsival. A főúton nem is volt baj, de a Mitarbeiter Haus enyhe emelkedőjén, ami kb. 20 méteres, nem tudtunk feljönni.</div><div>A teljesség igénye nélkül címszavakban, tőmondatokban próbálom visszaadni azt az egy órát, amíg sikerült beállni a parkolóba. Magyarul és németül vegyesen kiabáltunk, ketten, négyen, hatan.</div><div>A káromkodásokat kihagyom, de mindenki kedvére rakosgassa a megfelelő helyekre.</div><div><br /></div><div>Szerinted felmegyünk?</div><div>Ne viccelj, te mindenhol felmész, adj gázt, nagy lendület!</div><div>Kicsúszik, nem megy. Visszatolatok, megprobáljuk újra. </div><div>Megpróbáljuk újra? </div><div>Hívom Zolit!</div><div>Toljam? Vagy állj be ide? </div><div>Ide? Tolassak? Nem látok ki!</div><div>Baszki, tíz perc múlva kezdenem kell, álljatok már el az útból! Állnánk, nem látod? </div><div>Na, nekitolatok a hófalnak, bssza meg,</div><div>Hólánc?</div><div>Ja, lehet! Jönnek Zoliék!</div><div>Ő majd felhozza!</div><div>Neee, eltorlaszolta a kanyarnál az a köcsög. Mit csinál? Hóláncozik!</div><div>Mi is? Aha! És lapátoljunk!</div><div>Megfagytam.</div><div>Én már rég!</div><div>Mosolyogj, fotózok! Mit csinálsz? Most tényleg fotózol, te szerencsétlen?</div><div>Menj be, megfagysz, úgyse tudsz mit csinálni! Miért te tudsz? Várjunk!</div><div>Toljuk!</div><div>Gurulj vissza! </div><div>Én vissza nem gurulok, ha már eddig feljöttem!</div><div>Ancsa, ez új sapka? Cuki!</div><div>Ez a kicsi piros itt valamelyik recepciósé? Oké, akkor nem baj, ha rácsúsztál!</div><div>Rácsúsztam?</div><div>Neeem, tartjuk!</div><div>Sütit kér valaki? Miiit? Most kaptam csomagot! Neeee!</div><div>Hóláncotok van? Van! Eeeez? na ne, ezzel nem mentek fel!</div><div>Álljatok már el az útból, hogy mások felmehessenek! </div><div>Toljátok már, hogy felmehessünk!</div><div>Elszállta kuplung, szerintem.</div><div>Néézd, szikrázik! A hólánc? </div><div>Akkor sem hagyom itt, felvisszük!</div><div>Neee lapátolj már, nem ér semmit!</div><div>Toljad! Nem férek hozzá!</div><div>Nem érzem az ujjaimat!</div><div>Ez a köcsög tényleg bemegy? </div><div>Hol a sapkám? Rámfagyott a kesztyű!</div><div>Akkor holnap gyalog megyünk?</div><div>Forró zuhanyt akarok!</div><div>Menj előre forralt bort csinálni!</div><div>Nem bíírok lépni sem!</div><div>Toljad, meglesz!</div><div>Rátekeredett! Majd flexxel levágjuk.</div><div><br /></div><div>Kocsi a parkolóban, a fehér dolgozós nadrágok és kabátok, sálak, sapkák sártól, kipufogófüsttől, hólánctól feketék, a kesztyűk ránkfagytak, mert közben a szél folyamatosan tolta ránk a havat.</div><div>Ennyire még soha nem fáztam. De megoldottuk, akármennyire is esélytelen volt.</div><div>Mert kell egy csapat! Most pedig forró tea, C vitamin, Neocitrán, mandarin, és narancs kombó.</div><div>A forralt bor bor hiányában elmaradt.</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-70048882017303862762012-02-14T00:51:00.000-08:002012-02-14T00:58:09.249-08:00Védőháló<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjU1uVpunOaLPaSd36Xq7hbeGU0W9n9VTxJNUWkLOgf1Pc3iJUDVRx-sqyqegy3NxuE5K60822S8D1vc0IWwKpikiJArEazmNFPldEnpv9o-TMgeNZHgdMiP2i8aEOmX4AKBwyFpydlUdw/s1600/v%25C3%25A9d%25C5%2591h%25C3%25A1l%25C3%25B3.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 286px; height: 176px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjU1uVpunOaLPaSd36Xq7hbeGU0W9n9VTxJNUWkLOgf1Pc3iJUDVRx-sqyqegy3NxuE5K60822S8D1vc0IWwKpikiJArEazmNFPldEnpv9o-TMgeNZHgdMiP2i8aEOmX4AKBwyFpydlUdw/s320/v%25C3%25A9d%25C5%2591h%25C3%25A1l%25C3%25B3.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5708911658016291058" /></a><p class="MsoNormal">Azt hiszem, internet nélkül sokkal nehezebb lenne nekünk itt. Annyira függünk a világhálótól, hogy azt néha betegesnek is gondolhatjátok, de ez az egyetlen kapocs a másik életünkkel.</p> <p class="MsoNormal">Szerencsére az egész Mitarbeiter Hausban ingyen wifit tudunk használni, így könnyű akár a szaunából feltölteni egy látképet, akár a szobánk sarkában skypolni.</p> <p class="MsoNormal">Minden nap munka után elvonulunk egy kicsit a saját világunkba, bekapcsoljuk a laptopokat, és csak nevetünk azon, ahogy a szobákból vagy az étkezőből halljuk a jellegzetes csetcsipogást.</p> <p class="MsoNormal">Igen, jó bekerülni az otthoni körforgásba, még ha csak percekre, órákra is. A régi ismerősök, barátok képeit, videóit nézegetve egy kicsit otthon érezzük magunkat, azt gondoljuk, talán nem is maradunk le semmiről. Talán.</p> <p class="MsoNormal">Aztán ott van a skype, amikor végre láthatod is azok arcát, akik fontosak neked. És néha a szívem szakad meg, hogy csak kameraképet látok róluk, vagy amikor egy rossz internet kapcsolat miatt akadozik a beszélgetés. És tudom, hogy apukám, aki évekig idegenkedett a nettől, most otthon próbál életet szuszkolni a gépébe, hogy aztán újra lássanak, vagy hogy Levi virtuális koktélokat, meg pizzákat küldjön nekem. Mennyire fura, hogy csak pár gombot kell lenyomni egy konferenciabeszélgetéshez, és máris a szobámban hallom Angliát, Keszthelyt, egymás szavába vágva mesélünk, sztorizunk. És ugyanilyen gyorsan lesz néma csend.</p> <p class="MsoNormal">Ilyenkor van nagy szükség arra, hogy aztán kimenjünk egymáshoz a közös konyhába a lányokkal, leüljünk vacsizni, vagy csak bekucorodjunk Kata ágyába Szex és New Yorkot nézni.</p> <p class="MsoNormal">Hogy ne halljuk a csendet.</p> <p class="MsoNormal">Nagyon sok erőt kapok személy szerint azoktól a félig ismeretlen olvasóktól, akik a blogom kapcsán küldik a kommenteket, vagy facebookon ismerősnek jelölnek, és küldik a bíztató üzeneteket, vagy időnként cseten rákérdeznek, mi újság az itteni őrültek házában.</p> <p class="MsoNormal">Jó tudni azt is, hogy az otthoni ismerősök, szomszédok, rokonok is nyomon követik az életemet, drukkolnak nekem, apuéknak, és várják az újabb sztorikat. Próbálom egyensúlyban tartani a munkát, a szórakozást, a jó és a rossz dolgokat, igyekszem a valóságot úgy visszaadni, hogy ne ijesszek meg vele senkit.</p> <p class="MsoNormal">Amikor bekapcsolom a gépet, nem csak a látogatottsági statisztikák érdekelnek, meg a népszerű oldalaim, hanem a reakcióitok, az üzenetek, amiket küldetek nekem.</p> <p class="MsoNormal">Ha látom, hogy valaki zölden világít, akkor reménykedek abban, hogy írni fog nekem, magától is, talán, és nem kell folyton nekem zaklatni, hogy Szia, otthon veletek mi újság?</p> <p class="MsoNormal">Szeretem, amikor vicces képeket, videókat vagy orosz zenéket kapok, amikor <b>alvós napom van, és egy pasi egész nap hülyeségeket küld nekem.</b></p> <p class="MsoNormal">Persze, több száz kilométer távolságról beszélgetni valakivel nem ugyanaz, mint személyesen látni a szemét, érezni az illatát, megérinteni, vagy megölelni, tudom. </p> <p class="MsoNormal">De várom, hogy csipogjon a csetablak, vagy csörögjön a skype. Mert hiányoztok.</p> <p class="MsoNormal"><o:p> </o:p></p> <p class="MsoNormal"><span >A képet a vedohalok.hu oldalról szedtem.</span></p>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-79336556228971671602012-02-13T04:12:00.000-08:002012-02-13T04:48:07.316-08:00Modeshow<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZy11XkCKTb7iPnvJ4p8VgSxT4cuJdOuN2x4EmzfONkMvBJxLtft3ViB60BfRvRser1Pm5YzNRkwjYIdBNMjdZ5b6n9PBATYmkPy6tqnhoQwMDPab35tMctAKgzme0-QA_6Cln6J49TIU/s1600/divatbemutat%25C3%25B3.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 320px; height: 214px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZy11XkCKTb7iPnvJ4p8VgSxT4cuJdOuN2x4EmzfONkMvBJxLtft3ViB60BfRvRser1Pm5YzNRkwjYIdBNMjdZ5b6n9PBATYmkPy6tqnhoQwMDPab35tMctAKgzme0-QA_6Cln6J49TIU/s320/divatbemutat%25C3%25B3.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5708596852475912482" /></a><div>Már írtam arról korábban, hogy akár egy vásárlás is fel tudja dobni az itteni hétköznapokat. Ha Innsbruckba megyünk, biztosan végignézzük a kedvenc márkáink boltjait, próbálgatunk ruhákat, és a mostani őrült téli leárazásokon végre megvettük a szezon elején már kinézett csizmákat, kabátokat.</div><div>A címben szereplő divatbemutatót azonban nem az utcán, vagy a városban láttuk, hanem a hotel tartotta. És hogy kerültünk oda? Kata nem tud nemet mondani, Anita szép, mint egy modell, és szükség volt menedzserre na meg sajtósra is. </div><div>A szálloda vasárnap este a saját ruhakollekciójából divatbemutatót tart a vendégek részére a bár és a Caminhalle területén.</div><div>Míg a csajok a vörös szőnyegen, meg az asztalok között vonultak, addig mi a bárpultnál iszogattuk el a szereplésért kapott tiszteletdíjukat. Embernek öltözve, a vendégek közé vegyülve. Senki nem tudta rajtunk kívül, hogy azért olyan szépek az üvegfelületek, mert mi pucoljuk rendszeresen, vagy azért nincs a szőnyegeken egy folt sem, mert minden reggel nekünk kell porszívózni, vagy takarítani. Sőt, arról sem lehetett fogalma a mellettünk ülőknek, hogy előtte pár órával talán én hajtogattam össze a pizsamáját, vagy húztam le helyette a wc-t.</div><div>Egy órára Hamupipőkéből Princessinnek öltöztünk, és figyeltem, mi zajlik a pályán.</div><div>Hogy a magát olyan nagymenőnek gondoló főpincér sem tökéletes, hogy a vendég előtt hadonászik, miközben tálal, és hogy a szervizesek munkája sokkal nehezebb a miénknél. Folyamatos rohangálás a vendégek között, hozzák-viszik az ételeket, italokat, szedik az asztalokat és újraterítenek, már este tíz óra van, és ők még javában dolgoznak. Mi meg ötkor befejezzük.</div><div>Egy dolog működik nagyon jól, az pedig a vendégek ámulatba ejtése, és a gondoskodó figyelem. A mai napig a tulajdonos házaspár köszönti a vasárnapi turnusváltáskor a vendégeket, ők is beállnak szülinapi dalocskát énekelni a tűzijátékos tortához az ünnepelt asztalához, és ők konferálják fel a műsorokat is. A jelenlétük, a vendégekkel való foglalkozásuk a tökéletesen felépített imidzsük része, és senki nem hinné el ez alapján, hogy a háttérben néha bizony elég kuszán bánnak az alkalmazottakkal. Kifelé minden szép, kifelé mindig a legjobb arcukat mutatják.</div><div>Tegnap sem láttuk a divatbemutató alatt azt, amikor a magyar lányokat a háttérben rendre utasították, a konferanszié csak a gyönyörű magyar hauskeeping személyzetről, és az általuk bemutatott ruhákról beszélt. Míg a görög házmester, vagy az osztrák recepciós lány azt csinált a színpadon, amit csak akart, addig Ancsáék teljesen le voltak szabályozva. Nem baj, ők így is szépek voltak. Csak fura.</div><div>Ahogy az is fura, hogy elsőre a tulajdonos pasi meg sem ismert bennünket, sőt, lehet, hogy még most sem állt össze neki a kép, kik is ültek a bárpultnál, akikről sejtette, hogy látta őket valahol, de nem volt biztos benne, hogy hol. Na, igen. Nem egyenruhában voltunk, és a kitűzőn se állt ott a nevünk. Mert ugye, csak az alapján tudnak beazonosítani bennünket, hiszen darab-darab, a következő szezonban úgyis újak jönnek, ők maradnak csak, meg a saját tervezésű ruhák, krémek, borok.</div><div>Egy óra alatt egy nagyon vidám hangulatú bemutató során a vendégek megismerték a síruháktól kezdve a köntösökig terjedő kollekciót, megtudták, mit-hol tudnak megvásárolni, látták a Beauty Szalon termékeit, és azt, hogy a személyzet mennyire lelkesen vonulgat vasárnap este tízkor is közöttük. Ebből az látszik, hogy jó itt dolgozni. </div><div>A schow a háttérben persze folytatódik, de ennek részleteit csak a szezonzáró fizetés után fogom megírni.</div><div>A lényeg, csajok, hogy mi tudjuk, kik vagyunk, és miért vagyunk itt. A többi nem számít.</div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1555142774900273720.post-79925125209936162182012-02-07T10:33:00.000-08:002012-02-07T11:06:12.096-08:00Lefagyva<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjB07Ldm-J7H7UkxQg9_FRnjkQnKhnOn8Tgzd4QH9brs5PFgLCKQlYVKBSUsq2Z-7UUG5N1xMCWcFG8qAnGWYPJqntp0LKtIzqnCXpwapVl4bQfXss6Z339aSFLIQqS0aMiYjvOhilHIsk/s1600/lefagyva.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjB07Ldm-J7H7UkxQg9_FRnjkQnKhnOn8Tgzd4QH9brs5PFgLCKQlYVKBSUsq2Z-7UUG5N1xMCWcFG8qAnGWYPJqntp0LKtIzqnCXpwapVl4bQfXss6Z339aSFLIQqS0aMiYjvOhilHIsk/s320/lefagyva.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5706470354847355794" /></a><div>Napok óta mínusz 10 fok alatt van a hőmérséklet, hajnalban közelített a mínusz húsz fokhoz is.</div><div>Ebben az időben még a kocsik sem indulnak be, az enyém be se pöccen, talán majd tavasszal.</div><div>Szerencsére, egy-két, a télre jól felkészült autós azért akad a Mitarbeiter házban, így nem késtünk el akkor sem, amikor Kata csúcskocsija is csak nyekkent egyet -kettőt, és csend.</div><div>Nem csak az volt ijesztő, hogy akkor most mi van a járgánnyal, hanem az is, hogy abban a hidegben esetleg fel kell mászni a hegyre.</div><div>Nem kellett, és délutánra a kocsit is bebikázták, az enyémet majd a szabadnapomon, de előtte megint ki kell szedni a hó alól. Mert ugye, a hó is esik. Tél van, telihold, jéghideg.</div><div>Ez napközben kicsit módosít az ablakpucolási módszerünkön is, na, nem úgy, hogy mostantól nem kell megpucolni, hanem most szárazzal törlünk csak. Rövid ujjú pólóban, az erkélyen. Nekem az első ilyen nagyon hideg napon fel sem tűnt, hogy kint tombolnak a mínuszok, hiszen ragyogott a nap, a szobákban is jó meleg volt, így egy pillanat alatt varázsoltam egy elég hosszú jégcsíkot az ablakpucoló kendőmmel a beutazós szoba erkélyajtó üvegére. Ahogy szárazzal próbáltam menteni a dolgot, csak még rosszabb lett a helyzet, az üvegajtó benti fele ráadásul hirtelen bepárásodott-tudom, fizika, de abból soha nem voltam jó-és dupla munkát csináltam magamnak fél perc alatt. </div><div>Amire még figyelni kell, azok a lefagyott hamutálak az erkélyeken. Ugye, el kell mosni, majd csontszárazra törölni, hogy ne tapadjanak két másodperc alatt az asztalhoz.</div><div>A napi C vitamin adagomat is megdupláztam, hiszen a szobákat ilyenkor is szellőztetjük, míg rendbe tesszük, és nem túl jó érzés a hátamnak, amikor a takarók formázgatása és emelgetése közben kapom a jéghideg, friss hegyi levegőt.</div><div>Sikeresen meg is fázott a derekam, hát, én eddig el sem tudtam képzelni, amikor mások mondták, hogy sajog a derekuk, miközben lépnek. Na, kipróbálhattam, élesben. Ez tényleg durva volt, majd bepisiltem minden egyes lépésnél, matracemelésnél. Lóbalzsammal kenegettem, pár nap alatt helyre jött, szerencsére, de jobban kell figyelni ezután.</div><div>Bár, elég nehéz úgy négykézláb fürdőszobát vagy lépcsőszegélyt mosni, hogy ne lógjon ki a hátunk, hiszen az egyenpólók nem túl hosszúak, azért kint az utcán, meg itthon sálat vagy plédet tekerünk magunk köré. Igazi matuzsálem mamik vagyunk ilyenkor.</div><div>De már minden nap világosabb van ötkor, amikor végzünk, megyünk kifelé a télből. </div><div>Addig is még sok jeges őrület vár bennünket, hamarosan éjszakai szánkózásra megyünk, aztán tandem paplanernyős ugrásra a havas hegyek közé. És még felfedezésre váró hütték is vannak a környéken.</div><div><br /></div><div><br /></div>Szilvahttp://www.blogger.com/profile/01455192678877368776noreply@blogger.com2