Mult heten egy osztälykiränduläsnak is beillö gyalogturäval jutottunk le a völgybe, meseszep patakok, erdök között setälva. Ahol sütött a nap, ott minden üdezöld meg, ahol pedig ärnyekot vetettek a nagy hegyek, ott megmaradt egesz nap a der, es messziröl havas täjnak tünik a väros egyik fele.
A visszautat persze mär nem vällatuk be, 11 km-t setaltunk igy is. Busszal jöttünk vissza a hegyre, ami a szerpentines, keskeny utakon külön bätorsägprobänak szämitott.
Sajät autoval is ovatosan veszem ezeket a kanyarokat, es mar most nagyon kell figyelni a vizätfolyäsokra, amikor leesik a ho, akkor pedig csak holänccal közlekedhetünk. Vagy szänkoval a turautvonalakon.
Ha szüksegünk van pär aprosägra a nem tul nagy szobänkba, akkor a Billäba vagy az M-Preisba megyünk. A csokoläde es keksz välasztek a sokszorosa az otthoninak, igy van mire elkölteni a borravalot.
Persze, igazi nagybeväsärläsra es fizetes elköltesre majd Innsbruckban lesz lehetöseg, hiszen itt, a turistaparadicsom közepen minden sokkal drägäbb, mint egy ätlagos oszträk nagyvärosban. Az ärakat az ideözönlö angol, orosz, holland es nemet vendegek penztärcäjähoz igazitjäk, nem az itt dolgozo szezonmunkäsokhoz.
A fizetesig pedig holnaptol ujra dolgozni kell, az "älom" munka folytatodik...
Es persze a törtenetek is, itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése