Ha az álmaink magasra szállnak, meg kell küzdenünk értük

2011. november 12., szombat

Harc a matraccal

Lassan ket hete probälok tökeletes Zimmermädchen lenni. Mivel az elväräsok eleg magasak, van nehäny "aprosag", amivel nap mint nap megküzdök. Szo szerint.

Azt mondjäk, hogy 2-300 matrac utan lazän menni fog nekem is, de most meg többnyire a matracok gyöznek abban a harcban, amikor feszesre kell huzni rajtuk a lepedöt.

Adott ugye egy matrac, aminek a vasatgsäga ugy 5 es 10 cm között vältozik. Van egy es van ketszemelyes is, meg van a potägy.

A matracokon van matracvedö, ami jo esetben egy meretü a matraccal, de van, ami csak derekmagassagig er.

Na, erre kell a gumis lepedöt ugy felhuzni, hogy tök feszesen, siman älljon a vegen. Nem lehet gyürött sem a sarkoknäl, sem a közepen, es nem gyürödhet meg alatta a derekvedö sem.

Figyeltem Anitäek technikäjät. Jobb kezben a lepedö, bal kezzel a matracot lazän megemelik, terddel kitämasztjäk-ez a matrac vastagsägätol függöen akär több kilo is lehet-majd hirtelen mozdulattal elöbb a fejresz jobb es bal oldalära huzzäk a lepedöt, majd egy gyors oldalhajlässal a läbreszen is megcsinaljak ugyanezt. Nem csuszik ki semmi, feszes minden, es mär huzzäk is az ägynemüt.

Nälam az aläbbi jelenet zajlik:

Lepedö meregetes, melyik a rövid es hosszu oldal. Matrac megemeles kezzel, lepedö felhelyezese a pärnäk alatti reszre. Majd a könnyed läbbal emelek es hajolok resznel vagy kicsuszik az egesz a kezemböl, vagy en is borulok az ägyra. Ha tul puha a matrac, azert benäzok, ha tul kemeny, akkor azert. Közben persze összegyüröm az matracvedöt is.

Ha sikerül egyböl bebujtatnom mind a negy sarkot, akkor a feszesitessel babralok egy jo ideig.

Az egyik nap sikerült ezt a mutatvänyt annyira tökeletesitenem, hogy Amanda kollegina mär sirva röhögött velem. Aztän ma Melinda mär direkt a könnyebben felhuzhato lepedöket hozta nekem.

Köszi, csajok, a türelmet, igyekszem.

Ti pedig, akik vendegek vagytok a szällodäkban, ertekeljetek ezeket a tökeletes ägyazäsokat.

Folyt. köv a pärnäkkal es a takarokkal hamarosan.






2 megjegyzés:

  1. Szilvi, irigylem a kitartásodat! Az én főnököm és munkatársnőm, sajna, nem tolerálta annak idején a hasonló bénázásomat... :(
    Éppenséggel a pénz nekem is jól jönne, de vendéglátóipari karrierről soha nem álmodtam azelőtt (ha álmodtam volna, nyilván valamilyen szakmát azon a téren kitanultam volna).

    Elkeserítő olvasni, hogy sógoréknál sem lehet többre menni két diplomával. Kívánnék kitartást, de ha belegondolok, hogy mihez, akkor inkább azt kívánom, találj ennél jobbat minél hamarabb!

    VálaszTörlés